Abszolút többséggel jóváhagyták a társhivatalos nyelvek használatát a spanyol kongresszusban. Az alsóház 179 igen és 171 nem szavazat mellett fogadta el az új törvényt, ezt követően Spanyolország történetében először katalán, baszk és galícia felszólalásokat is lehetett hallani a plenáris ülésen, amelyeket szinkrontolmácsok fordítottak.
Az új szabály bevezetését Pedro Sánchez ígérte meg a nacionalista katalán, baszk és galíciai pártoknak néhány héttel ezelőtt, cserébe pedig azt kérték, hogy segítsenek szocialista házelnököt állítani a kongresszus élére, ami végül meg is történt Francina Armengol megválasztásával.
A Néppárt (PP) és a Vox, valamint a navarrai UPN nem ért egyet a társhivatalos nyelvek használatával, olyannyira, hogy a Vox politikusai az első galíciai képviselő felszólalásakor felálltak és kivonultak az ülésteremből. A párt később jelezte, hogy módosító indítványt nyújt be, mert az új törvény támadást jelent Spanyolország alkotmányban rögzített felbonthatatlan egysége ellen és közvetlenül támadja a spanyol nyelvet mint a területi és politikai kohézió eszközét.
A Néppárt képviselői is kifejezték ellenérzésüket és nem voltak hajlandóak feltenni a fejhallgatót, amin keresztül a fordítást hallgathatták volna. Szóvivőjük, Borja Sémper azt mondta, hogy pártja védi és támogatja a társhivatalos nyelveket, de nem manipulál azokkal.
Úgy fogalmazott: abszurdum megvetni egy közös nyelvet, ami kétségtelenül a spanyol és annak örökségét pénzeszközként felhasználni, egyfajta politikai fizetésként. A felszólalás pikantériája, hogy a baszkföldi születési Sémper, egy-egy mondatot szintén a saját nyelvén, baszkul mondott el.
A szélsőbaloldali Sumar parlamenti szóvivője, Marta Lois közölte, hogy a nyelvek, akárcsak a jogok, nem versenyeznek egymással, és egy nyelv használatának lehetősége nem tagad meg egy másik nyelvet.
A katalán pártok történelmi pillanatról beszéltek és elégedettségüket fejezték ki annak kapcsán, hogy parlamenti képviselőik közvetítő nyelve mostantól a katalán lesz és a republikánusok szerint ezáltal polgárok milliói érzik majd magukat a saját nyelvükön képviselve. Az Együtt Katalóniáért (Junts per Catalunya) szóvivője, Miriam Nogueras közölte: végre tiszteletben tartják a képviselők jogait.
A baszk terroristákkal is politizáló EH Bildu szimbolikus lépésnek tartja a reformot, majd bírálta, hogy identitásukat évtizedek óta tagadják, Baszkföldöt pedig üldözték és megtámadták.
A Baszk Nacionalista Párt (PNV) egyik képviselője a Néppártot és a Voxot kritizálta. Felszólalásában arról kérdezte őket, hogy kinek árt az, ha a parlamentben is használják a saját nyelvüket. A Voxra célozva közölte, hogy szerinte ők máig ugyanazok a politikusok, akik korábban kirúgták, megbírságolták és börtönbe zárták őket azért, mert a saját nyelvükön beszéltek.
Közben a szocialisták már a következő, nacionalistáknak tett ígéret teljesítését is megkezdték és kérvényezték Brüsszelben is a katalán, a baszk és a galíciai nyelv hivatalossá tételét. Az EU azonban az erről szóló döntést egyelőre elhalasztotta.
A társhivatalos nyelvek használata a spanyol kongresszusban csak az idei év hátralévő részében háromszázezer eurót fog felemészteni (fejhallgatók, adó- és vételi rendszerek beszerzése, szinkrontolmácsok), melyet az adófizetők pénzéből finanszíroznak.
Borítókép: Pedro Sánchez ügyvezető miniszterelnök, a Spanyol Szocialista Munkáspárt főtitkára a spanyol parlamenti alsóház alakuló ülésén Madridban 2023. augusztus 17-én. Az előre hozott parlamenti választásokat július 23-án tartották Spanyolországban (Fotó: MTI/AP/Paul White)
