Kétezer-ötszáz éves várost találtak az Amazonas vidékén, ez felülírhatja az emberiség minden eddigi tudását a korabeli őslakoskultúráról

Mintegy 2500 éve épült, óriási város maradványait fedezték fel a dús vegetáció alatt az Amazonas vidékén, Ecuador keleti részén – számolt be róla a BBC News.

„A legtöbb ember kis csoportokat képzel el, valószínűleg meztelenül, kunyhókban élve a tisztásokon, ugyanakkor a felfedezés azt mutatja, hogy az egykori emberek bonyolult városi társadalmakban éltek” – részletezte a tanulmány társszerzője, Antoine Dorison.

A régészek szerint a 2500 éve épült város mintegy ezer évig lakott volt.

 Nehéz megállapítani, hogy hány lakosa lehetett, de a tudósok úgy vélik, akár tízezrek, ha nem százezrek élhettek ott.

A kutatók repülőről lézeres érzékelőkkel (LIDAR technológiával) térképezték fel a várost, és mintegy 300 négyzetkilométeres körzetében végeztek ásatásokat. A radarral a dús növényzet alatt hatezer négyszögletes, két-három méter magas platformot találtak, amelyek mérete 20 × 10 méter volt. Az építmények három–hat egységből álló csoportokban álltak egy központi tér körül.

A régészek szerint az építmények közül a legtöbb lakóhelyül szolgált, de akadtak köztük szertartási épületek is. Az építményeket egyenes utak és ösvények kötötték össze, találtak egy 25 kilométer hosszú utat is. Dorison szerint az úthálózat felfedezése okozta a legnagyobb meglepetést a feltáráson.

A kutatók először az 1970-es években találtak bizonyítékot a város létezésére, de 25 évnyi kutatás után most először sikerült alapos feltárást végezni.
José Iriarte, az Exeteri Egyetem tudósa, aki részt vett a kutatásban, kiemelte, hogy egy olyan jól szervezett civilizációt kell elképzelni, mint a majáké volt, de teljesen más építészettel, földhasználattal és fazekassággal. Mint hozzáfűzte: a felfedezés egyes részletei egyedülállók Dél-Amerikában, például a nyolcszög és négyszög alakú, csoportokban álló építmények.

A platformokon gödröket és tűzhelyeket találtak, valamint korsókat, növényőrlő köveket és égett magvakat. Az ott élő kilamopei és upanói emberek elsősorban mezőgazdasággal foglalkoztak. Az emberek kukoricát és édesburgonyát ettek, és hozzá egyfajta édes sört ittak.

Borítókép: A kétezer-ötszáz éves város nyomai (Fotó: Stephen Rostain)