A legnagyobb európai pártcsalád, az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltjeként és az Európai Bizottság jelenlegi elnökeként minden adott ahhoz, hogy Ursula von der Leyen újabb öt évre az unió élén maradjon. Azonban a látszat csal: a színfalak mögött repedezik Von der Leyen támogatása, az újabb ciklus elnyerése pedig egyre kevésbé tűnik sima menetnek – mutat rá a Politico brüsszeli hírportál cikke.
Az írás Von der Leyen újrázásának két fő akadályát a franciák hozzáállásában, illetve az Európai Parlamentben látja.
Bár Emmanuel Macron francia elnöknek öt éve kulcsszerepe volt Von der Leyen pozícióba juttatásában, most egyáltalán nem egyértelmű a támogatása. Sokatmondó, hogy pártjának EP-listavezetője, Valerie Hayer vonakodott válaszolni arra a kérdésre, hogy támogatná-e a jelenlegi elnököt.
Az EPP márciusi bukaresti kongresszusán – ahol nagy többséggel megszavazták, hogy ő legyen a pártcsalád csúcsjelöltje – szintén egy francia okozott fejfájást Von der Leyennek: Michel Barnier, az EPP alelnöke nem volt hajlandó támogatásáról biztosítani pártcsaládja csúcsjelöltjét. A francia uniós biztos, Thierry Breton pedig szinté kritikákat fogalmazott meg „főnöke” alkalmasságával kapcsolatban.
Még nagyobb probléma lehet Von der Leyen számára az Európai Parlament támogatásának megszerzése. Már öt éve is csak szűk többséget kapott, a júniusi európai parlamenti választások utáni, várhatóan teljesen más összetételű testületben pedig még nehezebb lesz összekaparnia a szükséges mennyiségű szavazatot.
Ha sikerül is, annak ára lesz: a képviselőkkel folytatott alkuk korlátozhatják a döntési szabadságát, vagy – ahogy a cikk fogalmaz – akár „béna hercegnővé” is tehetik.
Ráadásul úgy tűnik, hogy a bizottsági elnöknek most kell szembesülnie az elmúlt években elkövetett kisebb-nagyobb ballépéseinek a következményeivel. A legfontosabb ezek közül a vakcinabeszerzési botrány, amelynek ügyében nemrég az Európai Ügyészség is vizsgálatot indított. Jóval frissebb, de annál nagyobb felháborodást váltott ki brüsszeli berkekben, hogy Von der Leyen annak ellenére egy német konzervatív képviselőt nevezett ki egy jövedelmező uniós pozícióba, hogy a pozícióért zajló versengésben két másik jelölt is magasabb pontszámot ért el nála.
Az EP meghátrálásra kényszerítette a bizottsági elnököt, és még saját biztosai közül is többen ellene fordultak.
Ráadásul Von der Leyen a jelek szerint annyira bízott a hivatalban lévő vezetőként birtokolt előnyében, hogy késlekedett a kampánya beindításával. Amikor pedig kinevezte a kampányfőnökét, újabb kritikákat szabadított magára. Björn Seibert ugyanis április elejéig a kabinetfőnöke volt az Európai Bizottságban. Vagyis – mondják a kritikusok –
Von der Leyen továbbra is csak a bizalmasai szűk körére hajlandó támaszkodni.
Bár egyelőre nem látszik a színen olyan jelölt, aki egyértelműen veszélyes lenne Ursula von der Leyenre, emlékezhetünk rá, hogy öt évvel ezelőtt szinte a semmiből lett a volt német védelmi miniszter az Európai Bizottság elnöke. Vajon idén megismétlődhet az akkori forgatókönyv?
Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: MTI/AP/Geert Vanden Wijngaert)
