A tárcavezető a Milorad Dodik boszniai szerb vezetővel közösen tartott sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy a Nyugat-Balkán békéje és stabilitása kulcskérdés a kontinens békéje és stabilitása szempontjából is, ezért Magyarország a térség közvetlen szomszédjaként a júliusban kezdődő európai uniós elnöksége idején is mindent meg fog tenni ennek érdekében.
Rámutatott, hogy Közép-Európához hasonlóan a Nyugat-Balkánnak is bonyolult történelme és sokszor ebből fakadóan bonyolult jelene is van, az idő pedig bizonyította, hogy a legjobb eszköz a feszültségek csökkentésére és az ígéretes jövőkép előállítására az európai integráció felgyorsítása.
Ezzel szemben sajnos azt tapasztaljuk, hogy számos európai döntés sokkal inkább a feszültséget növeli időről időre a Nyugat-Balkánon, s az oly nehezen elért törékeny eredményeket is gyakorlatilag azonnal tönkreteszik. Sok esetben pontosan az európai intézkedések vezetnek újabb válságok kipattanásának veszélyéhez
– figyelmeztetett.
Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban arról számolt be, hogy Bosznia-Hercegovina is szépen haladt előre az európai integráció útján, márciusban döntés született a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről, zajlott a reformfolyamat, illetve volt egy közös, erős törekvés minden entitás részéről a minél előbbi tagságra.
Ezt a harmóniát és ezt a már régóta nem látott, de vágyott egyetértést verte szét teljesen feleslegesen a nemzetközi közösség főképviselőjének erőszakos és egyoldalú beavatkozása Bosznia-Hercegovina belügyeibe azzal, hogy a választási törvényt önhatalmúlag, erőszakosan, egyoldalúlag módosította
– vélekedett.
És ugyanígy, ezt a törékeny együttműködést veri szét az a törekvés, hogy az ENSZ-ben a szrebrenicai tragédia kapcsán egy olyan határozatot fogadtassanak el, amely mintegy démonizálná a teljes szerb nemzetet – tette hozzá, tudatva, hogy erre az indítványra hazánk nemmel fog szavazni.
Mind a kettő egy teljesen felesleges feszültségkeltés. És azt kérjük azoktól, akik ezeket elkövetik vagy elkövették, hogy ezt fejezzék be
– mondta.
A miniszter aláhúzta, hogy a nemzetközi politikai szereplőknek be kellene fejezniük a feszültségkeltést Bosznia-Hercegovinában, be kellene fejezniük a szankciókkal való fenyegetőzést, s be kellene fejezniük az erőszakos beavatkozást a belügyekbe. Vissza kell adni Bosznia-Hercegovina szuverenitását, és nem szabad akadályozni a gyors európai uniós csatlakozási folyamatot – jelentette ki.
Magyarország az elnökségi féléve során mindent megtesz ennek érdekében, ezért egyértelmű célunk, hogy az Európai Unió és Bosznia-Hercegovina közötti első kormányközi konferencia összehívására még magyar uniós elnökség alatt kerüljön sor
– fűzte hozzá.
– Továbbra is elkötelezettek vagyunk a leghatékonyabb, legjobb és legmagasabb szintű együttműködés iránt a boszniai Szerb Köztársaság és Magyarország között – összegzett.
Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j2) és Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke (b), miután szándéknyilatkozatot írtak alá a tárgyalásukat követően tartott sajtótájékoztatón a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2024. május 15-én (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
