A minisztérium közleményében a Malival és Burkina Fasóval kapcsolatos döntést azzal indokolták, hogy „az előbbiben 2020-ban, az utóbbiban pedig 2022-ben történt erőszakos katonai hatalomátvétel jelentősen beszűkítette a lehetőségeket a Száhel-övezetben”. Hozzátették, hogy a szenegáli és a tunéziai külképviseleteket az új dán Afrika-stratégia keretében nyitják meg, a ruandai képviseleti irodát pedig nagykövetségi rangra emelik.
Dánia olyan területeken kíván jelen lenni, ahol érdemes és ahol konkrét érdekei vannak
– indokolta az új Afrika-stratégiát Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter. A stratégia arra is kiterjed, hogy különmegbízottat neveznek ki a Nagy-tavak térségébe és a Száhel-övezetbe.
Az új dán Afrika-stratégia elsősorban a víz kérdéskörére koncentrál.
Néhány év alatt több mint egymilliárd dán korona, átszámítva körülbelül 52,95 milliárd forint befektetését tervezi az afrikai országok vízgazdálkodásába, és ennek csaknem a felét már a jövő évben elkölthetik. A stratégia ezenkívül a migráció visszaszorítására, a biztonságot kérdésekre és a kulturális kapcsolatok erősítésére helyezi a hangsúlyt az afrikai országokkal.
Borítókép: Kitelepítési tábor Doriban, 2024. május 30-án. A Száhel-övezet fővárosától, Dóritól délre mintegy 2000, az országot 2015 óta sújtó dzsihádista erőszak által fenyegetett ember talált itt bizonytalan menedéket (Fotó: AFP/Fanny Noaro-Kabré)
