Az eseményt a svájci Die Weltwoche szervezte meg, ahol Schröder tartott előadást ötszáz fős közönség előtt. A beszéd középpontjában az Oroszország és Ukrajna közti békefolyamat állt, amely szerinte igen közel járt a megvalósuláshoz az orosz–ukrán háború korai szakaszaiban. Azonban hangsúlyozta, hogy sajnálatos módon a lehetőség elszállt, részben a politikai nyomás és a háttérben lévő erők miatt, amelyek a békét megakadályozták.
Isztambuli béketárgyalás
Schröder betekintést engedett a korábbi orosz–ukrán csúcstalálkozó hátterébe is. Elmondása szerint a kezdeti helyszín Svájc lett volna, de ezt az ukránok nem fogadták el, ahogyan Dubajt sem, végül Törökország mellett döntöttek. Schröder felesége, aki végzettségét tekintve tolmács, a protokoll vezetését végezte ezen találkozók során.
A béke nagyon közelinek tűnt a beszélgetések alatt. Az elképzelés az volt, hogy Ukrajna keleti régióit megtartanák, a Krím pedig különleges státust kapna, afféle „dél-tiroli megoldásként”, amely orosz enklávéként működne tovább. Ukrajna NATO-tagságát befagyasztották volna. Schröder utalt arra, hogy Zelenszkij kormánya nem hozhatott szabadon döntést, mivel „erősebb köröknek” volt érdekében a háború folytatása.
A volt kancellár megemlítette, hogy miközben a német kormány nem kereste meg őt diplomáciai tanácsadóként, a tárgyalásokba való bevonását a svájci Ringier kiadón keresztül szervezték meg, amely lehetővé tette számára, hogy részt vegyen az Isztambulban tartott megbeszéléseken.
Ezek a „hatalmasabb körök” azok voltak, amelyek úgy vélték, hogy a konfliktus folytatása Oroszország gyengüléséhez vezet majd. Schröder állítása szerint a nyugati média és az amerikai katonák is azt hitték, hogy Putyin legyőzhető, ami hozzájárult a háború fokozódásához.
Schröder kifejezte aggodalmát a háború további eszkalálódása miatt, és figyelmeztetett arra, hogy a nyugati országok alábecsülik a helyzetet. Bár Putyin inváziója „súlyos hiba” volt, hangsúlyozta, hogy a nyugati világ nem veszi figyelembe Oroszország történelmi biztonsági érdekeit. „Különösen nekünk, németeknek jobban kell figyelnünk erre, tekintettel a második világháborúra és a németek által elkövetett bűnökre” – mondta Schröder.
Az exkancellár továbbá egyetértett azzal, hogy Ukrajna megérdemli a pénzügyi és katonai támogatást a saját védekezéséhez, de ezt a támogatást komoly és reális békejavaslatok előterjesztéséhez kellene kötni. „Ezt a háborút is tárgyalások révén kell lezárni. Katonai úton nem dönthető el” – tette hozzá, hangsúlyozva a kompromisszum fontosságát. Schröder figyelmeztetett, hogy a történelem tanulságai szerint Oroszország katonailag legyőzhetetlen.
Donald Trump hozhatja el a békét
Schröder az amerikai elnökválasztás kapcsán elmondta, hogy Donald Trump lehet az, aki érdemben lépéseket tehet a jelenlegi háború békés lezárása érdekében, mielőtt még hivatalba lépne. Mindezt annak ellenére mondta, hogy Trumpot nem tartja személyes kedvencének. Schröder szerint Trump unortodox megközelítése és Európa iránt semlegesnek tűnő hozzáállása esélyt adhat arra, hogy az amerikai politika új irányt vegyen.
Schröder Kínával kapcsolatban is óvatosságra intett, mondván, a világgazdaság szempontjából káros lenne, ha Kínát kizárnák a szabadkereskedelemből. Úgy véli, hogy a német gazdaság számára mérgező lenne Kína izolálása, ezért sürgette a nyílt kereskedelmet és együttműködést az ázsiai nagyhatalommal is.
Borítókép: Gerhard Schröder volt kancellár (Fotó: AFP)
