Orbán Balázs elmondása szerint ezt egyes liberális gondolkodók is felismerték, és próbáltak reagálni rá, a világot a jó oldalon álló demokráciákra és a rossz oldalon lévő autokráciákra felosztva, amelyek között elkerülhetetlen a választás. Ez azonban egy blokk-képzési logika – figyelmeztetett.
Hozzátette ugyanakkor: a magyarok és még vagy 190 ország számára a világ jóval összetettebb. Ez a blokk-képzés sok országnak nem jó a szuverenitás korában, mert nem akarnak háborút, nem akarnak konfrontációt, csak kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködést.
A neoliberalizmus kora után vegyük fontolóra a szuverenitás kora kifejezést
– fogalmazott.
Orbán Balázs az Egyesült Államokról szólva elmondta, Európában mindenki hálás Washingtonnak a hidegháborúban és a Szovjetunió bukásában betöltött szerepéért. És azért is, hogy alternatívát mutattak a szocializmus alatt. Az európai népek és az amerikai nép közös hajtóereje ugyanis a demokrácia, a szabadság és a jólét – fűzte hozzá.
A Szovjetunió bukása után belépett a NATO – folytatta, kiemelve: Donald Trump megválasztott amerikai elnök Európa érdekét szolgálja, amikor arra ösztönzi az európai vezetőket, hogy vállaljanak nagyobb felelősséget saját országaik védelmében.
Orbán Balázs szavai szerint ugyanis mindez nagyobb szuverenitást jelentene az európaiak számára, akiknek ma nincsen saját hangjuk például az ukrajnai konfliktusban sem.
A Biden-kormányról szólva felidézte: arra akarták rávenni Magyarországot, hogy változtassa meg álláspontját többek között a háború, a migráció, a genderpolitika és Kína ügyében, ahogy Hillary Clinton külügyminisztersége idején a magyar alaptörvényben is változtatásokat kértek.
Nem az a kérdés, hogy a magyarok szabad, virágzó, demokratikus társadalomban akarnak-e élni, hanem az, hogy a nagyhatalmak tiszteletben tartják-e mások szuverenitását – mondta.
Hangsúlyozta ugyanis, hogy a szuverenitás a függés hiányáról szól, többek között az energia terén is. A versenyképesség szempontjából öngyilkos lépés Európa részéről lemondani az orosz gázról és olajról, ezzel ugyanis saját mozgásterét korlátozza – jegyezte meg.
Hozzáfűzte azt is, hogy ez nem a morál hiánya: egy kormány ugyanis elsősorban a saját népe jólétéért felelős. Ha egy kormány nem a saját népe érdekei, hanem mások elvárásai mentén cselekszik, az nem szuverén – szögezte le. Szavai szerint a nemzeti érdekek az új világrendben is – természetüknél fogva – különbözhetnek, összeegyeztetésükhöz pedig „gy új megértés” szükséges.
Orbán Balázs az orosz–ukrán háborúról szólva a jelenlegi helyzetet rendkívül veszélyesnek nevezte. A nyugatiak ugyanis azt gondolják, képesek kezükben tartani a háború menetét, az ukránok azonban folytatni akarják a háborút. A következő két hónapban ezért az eszkaláció lehet a stratégiájuk, hogy kész helyzet elé állítsák a második Trump-kormányt – fejtette ki.
A Közel-Keleten még komplikáltabb a helyzet – folytatta, emlékeztetve arra, hogy Magyarország Izrael egyik legszorosabb szövetségese Európában, de mindkét oldallal fenntartja a kapcsolatokat, így hozzájárulhat a diplomáciai megoldáshoz.
John Tsagronis állam- és nemzetbiztonsági szakértő, a washingtoni Világpolitikai Intézet (The Institute of World Politics) tanára arról beszélt, hogy a világ különböző régióiban különböző politikai rendszerek működhetnek jól.
Az 1945 utáni világrend a nemzetközi jogra, a kölcsönös biztonsági garanciákra és a szabad világkereskedelemre épült, ezeket az alappilléreket azonban most támadások érik. Ezért is fontos, hogy Magyarország stabil tagja maradjon a nyugati szövetségnek – figyelmeztetett.
Doug Stokes biztonságpolitikai szakértő, az Essexi Egyetem tanára elmondta, hogy Kína és más felemelkedő országok egyre erősödő gazdasági hatalmukat a világpolitika színterén is szeretnék kamatoztatni, miközben az Egyesült Államok újraértékeli saját globális szerepét. Meglátása szerint azonban több tényező – például a demográfiai krízis – a jövőben Kína erejét is megkérdőjelezi, ezért korai lenne temetni a liberális világrendet.
Borítókép: Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója (Fotó: MTI/Bodnár Boglárka)
