Bevándorlók vidéken? A franciák elutasítják az elképzelést

A franciák 75 százaléka úgy véli, hogy a bevándorlókat nem kellene arra ösztönözni, hogy vidéken telepedjenek le – derült ki a CNews, az Europe 1 és a Le Journal du dimanche számára készített CSA-felmérésből. A radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon szerint ugyanis a bevándorlók a külvárosokból vidékre költözhetnének „az új Franciaország nevében”.

Fotó: AFP Forrás: AFP or licensors/A migrant leaves an abandoned warehouse, where some migrants are taking shelter during the winter months, in Marck, near Calais, northern France on January 24, 2025. In the industrial zone of Calais, hundreds of migrants are living in a h

A közvélemény-kutatás eredményei szerint, míg a franciák 75 százaléka ellenzi azt az elképzelést, hogy a migránsokat arra ösztönözzék, hogy vidéki területeken telepedjenek le, addig 25 százalékuk egyetért azzal, hogy a bevándorlók vidékre költözzenek.

 Jean-Luc Mélenchon szerint a bevándorlók a külvárosokból vidékre költözhetnének „az új Franciaország nevében”
Fotó: AFP

A CNews emlékeztet, Jean-Luc Mélenchon, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország vezetője nemrég arról beszélt, hogy az „őshonos franciákból” álló, elképzelt „vidékiség” nem létezik, és „az új Franciaország nevében” felszólította a külvárosokban élő, bevándorló hátterű embereket, hogy költözzenek vidékre.

A kutatás szerint a legnagyobb arányban (82 százalék) a vidéken élő franciák utasítják el ezt az elképzelést. 

A nők 76 százaléka és a férfiak 72 százaléka mondta azt, hogy ezt nem tartják jó ötletnek, életkor szerint pedig az 50 és 64 év közötti franciák válaszoltak leginkább nemmel (79 százalék), megelőzve a 18–24 éveseket (77 százalék) és a 35–49 éveseket (76 százalék).

Rekordot döntöttek a bevándorlók tavaly

A francia belügyminisztérium nemrég közzétett adatai rekordmagas migrációs szinteket mutatnak – írja a Brussels Signal hírportál. 

2024-ben: 

• 2 858 083 vízumot adtak ki, ami 16,8 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest;
• 336 700 első letelepedési engedélyt adtak ki az országban tavaly, ami 1,8 százalékos növekedést jelent 2023-hoz képest. Ezen engedélyek elsődleges okaként az oktatást jelölték meg, amely az engedélyek egyharmadát, 109 300-at tett ki;
• Családegyesítés okán 90 600 engedélyt adtak ki, míg gazdasági és humanitárius okokból 55 000 engedélyt;
• Emellett 879 900 tartózkodási engedélyt újítottak meg. Az engedélyek megújításánál a családdal kapcsolatos okok vezették a listát: 2024-ben 325 780 engedélyt újítottak meg;
• Eközben 144 230 diák hosszabbította meg státusát, ami 5,7 százalékos növekedést mutat.

Összességében az összes kategóriát tekintve az érvényes tartózkodási engedélyek száma mostanra meghaladta a 4,3 milliót, beleértve a brit állampolgárok számára kiadott 169 991-et – ez példátlan szám, 161 294 engedéllyel több 2023-hoz képest, ami csaknem négyszázalékos növekedést jelent.

Az országot elárasztja a migráció

Franciaország centrista miniszterelnöke, Francois Bayrou januárban elismerte, hogy a franciák egyre nyugtalanabbak a migránsok beáramlása miatt. Egy interjúban úgy fogalmazott, hogy egyre inkább érezhető az országban „a túlterheltség érzése”.

Bayrou szerint sok francia úgy érzi, hogy a bevándorlás már nincs ellenőrzés alatt, és hogy a külföldiek és a bevándorlók nem teljesítik „kötelezettségeiket”.

A miniszterelnök régóta amellett érvel, hogy a bevándorlást kvóták révén kell irányítani, és ezt a január 14-i általános politikai beszédében is világossá tette. „Mély meggyőződésem, hogy a bevándorlás arányosság kérdése” – mondta akkor.

Borítókép: Egy bevándorló egy illegális migránstábornál Calais közelében (Fotó: AFP)

It doesn't look like Europe but it's Paris. pic.twitter.com/U2hjfsDdPi

— RadioGenoa (@RadioGenoa) January 19, 2024