Német választások: Kijevben Weidel és az AfD ellen tüntettek

A szavazóhelyiségek Németország-szerte reggel nyolc órától megnyíltak. Az AfD ellen tüntettek Kijevben a Femen aktivistái, a jobboldali párt azonban várhatóan a második legerősebb erő lesz a Bundestagban.

Németország választ Fotó: Jakub Porzycki Forrás: NurPhoto/AFP

A szövetségi államokból lassan érkeznek az első adatok a választási részvételről. Hamburgban a választásra jogosultak 45 százaléka adta le szavazatát délelőtt 11 óráig. 2021-ben ez még majdnem 50 százalék volt. Szász-Anhaltban viszont lényegesen több választópolgár járult az urnákhoz. Ott 12 óráig a választópolgárok 37,1 százaléka adta le szavazatát. Ez 2021-ben még csak 26,5 százalék volt. Brémában a választók 31,4 százaléka adta le szavazatát déli 12 óráig (2021: 27,5 százalék), írja a Junge Freiheit.

Egy német szavazó adja le szavazatát egy szavazókörben (Fotó: dpa Picture-Alliance/AFP Matthias Bein)

Az exit pollok számai már keringenek a sajtóban. A baloldali BSW vezetője, Sahra Wagenknecht felháborodva posztolta:

Tényleg mindent megpróbálnak, hogy a BSW-t kiszorítsák a Bundestagból. Olyan előrejelzések keringenek az X-en, amelyek nagyon alacsony értékelést adnak nekünk, hogy elriasszák az embereket a szavazástól. Ez egy hamisítvány, ahogy az ARD most megerősítette nekünk!

Man versucht wirklich alles, um #BSW aus dem Bundestag zu drängen. Jetzt kursieren auf X Prognosen, die uns sehr niedrige Werte geben, um Leute von der Wahl abzuhalten, angebliche Quelle #ARD. Das ist ein Fake, wie ARD uns gerade bestätigt hat!!! Jetzt erst recht: BSW wählen!

— Sahra Wagenknecht (@SWagenknecht) February 23, 2025

Az urnazárás előtt a CDU/CSU és az SPD továbbra is vitázik, amelynek kiindulópontja a CDU kancellárjelöltjének, Friedrich Merznek a tegnapi választási kampányzárón tett kijelentése: „A baloldalnak vége. Nincs többé baloldali többség és nincs többé baloldali politika Németországban”.

Matthias Miersch, az SPD főtitkára úgy fogalmazott: „Friedrich Merz az egység helyett ismét a megosztás mellett döntött. Aki mindenki kancellárja akar lenni, nem beszélhet így.

A szociáldemokrata politikus Trumpéhoz hasonlította Merz retorikáját, akinek szavait demagógnak nevezte.

Matthias Miersch, az SPD főtitkára (Fotó: dpa Picture-Alliance/AFP Michael Kappeler)

A német választásokat külföldről is érdeklődéssel figyelik. Ukrajnában a „Femen” aktivistái vasárnap reggel a kijevi német nagykövetség előtt az ott kiállított fal egy darabját megrongálták. Az AfD és a jobboldali párt kancellárjelöltje, Alice Weidel ellen tüntettek.

"Вайден - путінська повія"
Перед посольством Німеччини у Києві відбулася акція протесту проти кандидата на посаду канцлера Аліс Вайдель. Вона є лідером партії "Альтернатива для Німеччини" (AfD) pic.twitter.com/HYDvzjjjhx

— Team of Zina Portnova (@Zn_Portnova) February 23, 2025

Musk ismét az AfD mellett

Elon Musk  közösségi oldalán német zászlókat és az AfD-t éltető kiírást posztolt.

🇩🇪🇩🇪🇩🇪 AfD! 🇩🇪🇩🇪🇩🇪

— Elon Musk (@elonmusk) February 23, 2025

Az új választási törvény révén először fordulhat elő, hogy a választókerületi jelöltek akkor sem jutnak be a Bundestagba, ha helyben a legtöbb szavazatot kapják. Ez valószínűleg különösen a CDU/CSU-t és az FDP-t fogja érinteni. Összesen 299 közvetlen választókerület van. 
A választókerületi előrejelző portál a következő eloszlást jósolta:

• CDU/CSU: 219 közvetlen mandátum
• SPD: 21 közvetlen mandátum
• Zöldek: 6 közvetlen mandátum
• AfD: 45 közvetlen mandátum
• Die Linke: 8 közvetlen mandátum
  
  Az Insa Intézet február 17-én a következő számokat ismertette:
• CDU/CSU: 245 közvetlen mandátum
• SPD: 9 közvetlen mandátum
• Zöldek: 12 közvetlen mandátum
• AfD: 31 közvetlen mandátum
• Die Linke: 2 közvetlen mandátum

Ezek az adatok azonban nem az egyes választókerületek reprezentatív felmérésein alapulnak, csupán becslések.

Borítókép: Németország választ (Fotó: dpa Picture-Alliance/AFP/Matthias Bein)