Orbán Viktor: Magyarország üdvözli a megkezdődött amerikai–orosz tárgyalásokat

Magyar–macedón kormányzati csúcstalálkozónak adott otthont Budapest. Orbán Viktor magyar és Hrisztijan Mickoszki észak-macedón miniszterelnök sajtótájékoztatón számolt be a részletekről. Orbán Viktor bejelentette, hogy holnap a francia elnökkel is egyeztet. Az uniós csúccsal kapcsolatban kiemelte: van, aki békét akar és van, aki háborút. Magyarország békepárti.

Orbán Viktor magyar és Hrisztijan Mickoszki észak-macedón miniszterelnök (Fotó: Csudai Sándor)

Erőteljes gazdasági együttműködés

A felek áttekintették a kétoldalú kapcsolatainkat is. Megállapították, hogy a kereskedelmi forgalom folyamatosan emelkedik. A miniszterelnök szerint amióta nemzeti kormány van Magyarországon, 2010 óta a forgalom hétszeresére növekedett.

„A mi felfogásunkban Észak-Macedónia és Magyarország ugyanahhoz a gazdasági régióhoz tartozik, ideértve Szerbiát is. Szerintünk ez egy összeszervezhető, egységes gazdasági térség, ahol az együttműködés nagy gazdasági potenciált jelent. A probléma az, hogy mi belül vagyunk az unión, ők meg kívül” – mondta.

„Nem egyszerűen miniszterelnöki látogatás történt most, hanem a két kormány együttes ülést tartott, mert ezt a problémát, hogy mi belül vagyunk, ők meg kint, azt csak úgy lehet orvosolni, illetve áthidalni, hogy a lehető legintenzívebb kormányközi kapcsolatokat építsük ki” – tette hozzá Orbán Viktor.

Ez magában foglalja a két kormány közötti lehető legsűrűbb és legintenzívebb, legmélyebb kapcsolattartás és együttműködést. És magában foglalja a két ország gazdasági rendszerének az összekapcsolását is, amiben szerepet kell vállalnia a két államnak. Van közöttünk egy nagyon erőteljes pénzügyi együttműködés. Tervezünk kormányközi gazdasági megállapodást is a jövőben.

– mondta Orbán Viktor.

Orbán Viktor miniszterelnök (Fotó: Csudai Sándor)

A miniszterelnök szerint azonban az állam mellett szerepet kell vállalni ebben a magántőkének és a magángazdaságnak is. 

Orbán szerint természetesen áttekintették a nyugati világ helyzetét, amihez mind a ketten tartoznak. Úgy fogalmazott:

A magyar nyilvánosság előtt is szeretném megköszönni önöknek, hogy eljöttek, hálásak vagyunk az együttműködésért.

Észak-Macedónia az EU tagja lenne

A macedón miniszterelnök nyilatkozatában megköszönte a fogadtatást és a barátságot, amivel itt találkoztak Budapesten. Kiemelte, tárgyaltak arról is, hogy Észak-Macedónia mielőbb az Európai Unió tagállamává váljon.

Ez a stratégiai célunk, amely mindig is volt, és ami a jövőben is fenn fog maradni. Emellett hangsúlyozni kell azt, amit a macedón polgárok már belefektettek ennek a stratégiának a megvalósításába

– közölte Hrisztijan Mickoszki, aki reményét fejezte ki, hogy az elkövetkező időszakban ez a folyamat ismét megnyílik, s megköszönte Magyarország támogatását.

Hrisztijan Mickoszki észak-macedón kormányfő (Fotó: Csudai Sándor)

Egyszerűen segítettek modernizálni egy kicsit az országot. A mai találkozón szó esett a kétoldalú együttműködés további elmélyítéséről, elsősorban az infrastruktúra terén, de a védelmi és a belügyminiszterek tárgyalásán szó esett azokon a területeken is az együttműködésről

– tette hozzá. Kiemelte: 

Orbán miniszterelnök úr már régóta bebizonyította, hogy saját integritással rendelkező ember, akinek mindenről van saját elképzelése. A szavai egy hegy súlyával bírnak, és egy olyan ember, aki inspirálni tud másokat is.

Emlékeztetett az európai határok megvédésére kiépített álláspontjára, amelyben együttműködik a két fél.

Végezetül szeretném hangsúlyozni, hogy a mi célunk egy stabil, erős és fejlődő Macedónia kiépítése az Európai Unió tagjaként. Ebben a folyamatban nagyon fontos Magyarország támogatása

 – tette hozzá a balkáni kormányfő.

Macronnal egyeztet Orbán Viktor

Újságírói kérdésre válaszolva Orbán Viktor elmondta, hogy holnap Párizsban tárgyal a francia elnökkel, és utána pedig csütörtökön Brüsszelben van uniós csúcs.

Az, ami eddig elfedhető volt, áthidalható volt kommunikációval, szövegezéssel, sajtótájékoztatókkal, az most már nem hidalható át többé. Tehát világosan kirajzolódik egy stratégiai különbség, amit az amerikai elnökválasztás tett eltakarhatatlanná. Ez pedig az, hogy van, aki békét akar és van, aki háborút

 – szögezte le. A Vatikán mellett csak Magyarország mondta, hogy békét szeretne, meg a szlovákok, és Amerika meg Európa többi országa együtt mondták, hogy ők meg háborút, addig ez a különbség, ha létezett is, nem volt meghatározónak nevezhető. Aláhúzta:

Most, hogy Amerika is a béke oldalán van, illetve odaállt, csak az aránytévesztés miatt nem mondom, hogy mellénk, de hát végül is erről van szó. Mióta így vagyunk itt a békében, vagy béketáborban, azóta ezt, a háború és a béke álláspontja közötti különbséget nem lehet áthidalni. Ez a helyzet. Van, aki háborút akar, és van, aki békét. Ezzel a kihívással kell megbirkóznunk majd csütörtökön. Nekem még szerdán is, de ez egy másik ügy.

„A csütörtöki csúcson túl azon, hogy ezzel a gonddal foglalkozunk, egy másik napirendet is megtárgyalunk, az pedig arról szól, hogy függetlenül az éppen aktuális orosz–ukrán háborús helyzettől és a transzatlanti hasadástól Európa mit tud, mit akar tenni a saját katonai biztonsága érdekében” – jelentette ki a miniszterelnök. 

Ez nem taktikai, hanem egy stratégiai jellegű napirendi pont lesz, aminek persze lesz pénzügyi lába, technológiai lába, kereskedelmi lába, hadseregfejlesztési lába, és szakmai lába is lesz. Ebben is megpróbálunk egyetértésre jutni. Itt a másodikban nagyobb esélyt látok az együttműködés kialakítására, mint a béke és a háború kérdésében

 – tette hozzá Orbán Viktor.

Észak-Macedónia uniós útjának elhúzódásával kapcsolatban Orbán Viktor megjegyezte: „Természetesen ez nem fair, de nekem nem dolgom, hogy hangot adjak a jogos macedón morális felháborodásnak, azt majd megteszik ők.”

Én, mint olyan tagállam vezetője, amely hosszú ideig tárgyalt, egyezkedett, hogy tagja lehessen az Európai Uniónak, tehát ismerem ezt az egész folyamatot, én szégyenletesnek tartom azt, amit itt művel az Európai Unió.

– közölte. Hozzátette: a Nyugat-Balkánon nem Macedónia az egyetlen, amellyel szemben nem fair, amit Brüsszel csinál, de a legnagyobb disznóság, kitolás az Macedónia esetében áll fönn. Kétoldalúsították a csatlakozási tárgyalásokat, vagyis megengedték, hogy egy-egy tagállam feltételeket szabjon Macedónia számára, és kétoldalú tárgyalásokra utalták ezeket a kérdéseket, ahelyett, hogy Brüsszel segített volna ezeket megoldani.
Magyarország anélkül, hogy alábecsülné a saját súlyát és erejét, be kell hogy vallja, hogy ezt az európai magatartást nem tudja egyedül megváltoztatni.

Amit tenni tudunk, az az, hogy mint európai uniós tagállam a lehető legszorosabban működünk együtt pénzügyileg, gazdaságilag, kultúrában, biztonságban, rendőri szinten Észak-Macedóniával. Ez nem váltja ki az integrációt, de egy kis integrációnak azért megfelel. Speciális észak-macedón–magyar viszonyrendszer jön létre, amely fölgyorsíthatja az uniós csatlakozás folyamatát, illetve, amint mondtam, segít kialakítani azt a térséget, amely az uniótól függetlenül életképes, nagy és erős Észak-Macedónia, Szerbia és Magyarország közös nagy gazdasági térsége. 

– jelentette ki.

Erős a magyar–amerikai kapcsolat

 Az Egyesült Államok és Magyarország között egy egyre erősödő és sűrűsödő kapcsolatrendszer működik – válaszolt újságírói kérdésre Orbán Viktor. Ez minden szinten azonosítható gazdasági életben, kormányzati alsóbb szinteken, a diplomáciában, középszinten és a legfelsőbb szinten is. Úgy fogalmazott:

Innentől kezdve nem érdemes hírértéket tulajdonítani annak, hogy a magyar miniszterelnök beszélt az amerikai elnökkel. Így szokott ez lenni, amikor szükséges. Annak sincs különösebben hírértéke, hogy a mai napon a magyar külügyminiszter találkozik az amerikai külügyminiszterrel. Ezt tekintsük, azt javaslom, hogy ezt tekintsék most már a normális élet részének, hiszen ugyanazt a civilizációs harcot folytatja a Nyugat megmentése érdekében az Egyesült Államok ott, mint Magyarország itt. Tehát a közöttünk lévő együttműködés nem egyszerűen taktikai vagy gazdasági érdekekből kiinduló együttműködés.

A progresszívek az egyik oldalon, a másik oldalon pedig a Patrióták – húzta alá. 

Orbán idesorolta az Egyesült Államok új kormányát, Magyarországot és még néhány más európai politikai erőt is. A szerbiai történésekkel kapcsolatban pedig azt mondta a miniszterelnök: egy átlagos, politika iránt érdeklődő ember szemét is kiveri az a tény, hogy amióta az Amerikai Egyesült Államokban a patrióták győztek, azóta itt, Közép-Európában felerősödtek a destabilizációs törekvések.

Ennek elszenvedője szerintem Szerbia is. Három ország van célkeresztben, Szerbia, Szlovákia és Magyarország.

Orbán Viktor úgy fogalmazott: pénzügyi és politikai gépezet létezik a világban. Ez korábban elfoglalta az Egyesült Államok kormányát, elfoglalta Brüsszelt és néhány európai tagállamot is.

Hogyha emlékszik még a Soros-féle hálózattal folytatott küzdelmünkre, amelynek utóvédharcait és végleges lezárását most húsvétra tervezzük. Tehát ezek a globális pénzügyi erők elvesztették Washingtont, visszahúzódtak Brüsszelbe, és harcolnak a közép-európai hadállásokért. Ebben a három országban, Szerbiában, Szlovákiában és Magyarországon patrióták vannak kormányon. És ennek a következménye az, amit most önök látnak. Tehát nem egy-egy eseményt akarok kommentálni, hanem egy eseményfolyamatot, amit Szlovákiában, éppúgy, mint Szerbiában és kisebb mértékben, de azért Magyarországon is fel lehet fedezni. A hálózatoknak megbízóik vannak, gazdáik vannak, akik fizetik, etetik, eltartják őket, utasításokat adnak nekik.

– hangsúlyozta Orbán Viktor.

Hozzátette: amit látunk ebben a térségben, az most egy ilyen összesűrűsödött időszak. Szerinte mind a hárman, mind a három ország meg tudja védeni a saját stabilitását. Ehhez kívánt Szerbiának is sok sikert. Közölte: Magyarországnak az a nemzeti érdeke, hogy stabil országok vegyék körül.

Nekünk van egy felelős szomszédságpolitikánk, és abba a körbe beleértendő Macedónia is. Azokat az országokat támogatjuk ebben a térségben, amelyeknek a stabilitása Magyarország számára fontos. Tehát mi nem segítséget adunk csak Észak-Macedóniának, vagy emberiességi motívumokból cselekszünk, hanem Észak-Macedónia stabilitása az Magyarország biztonsága szempontjából kulcskérdés – mondta.

Ezért együttműködünk velük, ott, ahol kell, a segítségükre sietünk, ők is segítenek bennünket. Tehát itt van egy regionális közös érdekrendszer, ezért is ad Magyarország pénzügyi segítséget Macedóniának, ők ezért kínálnak nekünk gazdasági együttműködési lehetőséget. Emögött még egyszer mondom, nem csak szimpátia, meg közös történelem van, hanem van jól fölfogott magyar nemzeti érdek. 

– emelte ki Orbán, aki szerint ugyanígy nekünk nagyon fontos, hogy Szerbia is stabil ország legyen, meg Szlovákia is stabil ország legyen. Mert akkor tudjuk Magyarország biztonságát és fejlődését leginkább lehetővé tenni. 

Borítókép: Orbán Viktor magyar és Hrisztijan Mickoszki észak-macedón miniszterelnök (Fotó: Csudai Sándor)