A legújabb bizonyítékok arra utalnak, hogy a szervezett fegyverkereskedelem virágzó piaca Ukrajna. A Nemzetközi Szervezett Bűnözés Elleni Globális Kezdeményezés (GI-TOC) legutóbbi, a témáról szóló jelentése szerint ez komoly veszélyt jelent – írta a Global Initiative.
Míg 2023-ban a fegyverkereskedelemre kiterjedő jelentés a harctérről begyűjtött, orosz, úgynevezett trófeafegyverek, főként kézifegyverek és gránátok elterjedésére összpontosított, amelyeket ad hoc és organikus módon, központi bűnügyi ellenőrzés nélkül értékesítettek, addig 2024-ben már a háborúpárti országokból támogatásaként érkezett nehézfegyverzet is megjelent az illegális fegyverpiacon.
2024 júniusában légvédelmi ágyú, amerikai géppuska és amerikai automata puska is szerepelt a fegyverkereskedők kínálatában, amelyet kizárólag a különleges erők használhattak. A leselejtezett fegyvereket katonák próbálták meg értékesíteni.
A legmegdöbbentőbb az az eset volt, amikor egy 23 mm-es légvédelmi ágyút, a Zu–23-2 -t próbálták meg eladni, 7500 dollárért. A genfi székhelyű Global Initiative elemző intézet szerint ez a fegyver mérete és képességei alapján vélhetően már egy nagyobb fegyverpiacon került értékesítésre: terroristák vagy nem állami fegyveres csoportok számára adhatták el. A fegyvert teherautóra lehet szerelni, és képes repülőgépek kilövésére vagy páncélozott járművek megsemmisítésére.
Drágán árulják az ukrajnai fegyvereket a feketepiacon
A júniusban lefoglalt nagy értékű fegyverek az általános tendenciával ellentétben magas árat értek el. A fegyverek feketepiaci árát nyilvántartják, így tudható, hogy az AK fegyverek ára Ukrajnában – a GI-TOC forrásai szerint – 2023-ban és 2024-ben a 1000-1 500 dollár (400-600 ezer forint) körül volt. Az amerikai gyártmányú M240-es golyószóró, könnyű géppuska nyolcezer dollárért, egy szovjet típusú AGS–17-es automata gránátvetőt pedig hatezer dollárért kínáltak eladásra. Ez az ilyen fegyverek képességeit tekintve a bűnözőknek kedvező árat jelent.
A Global Inititative tanulmánya szerint máshol is vannak arra utaló jelek, hogy a fegyverkereskedelem egyre szervezettebbé válik Ukrajnában, és az ebben érdekelt csoportok egyre nagyobb készleteket halmoznak fel.
Egy szeptemberi kijevi razzia során például 132 darab gránátvetőhöz való lőszert foglaltak le, más fegyverek és lőszerek mellett. A fegyverkereskedők működési területe is egyre inkább kiterjed az egész országra, és egyre közelebb kerülnek az uniós határhoz is.
A lengyel határ menti Lvivben 2024 augusztusában a bűnüldöző szervek felszámoltak egy fegyverkereskedő hálózatot, és lefoglaltak 72 pisztolyt, 20 támadó puskát, 29 gránátot és csaknem 49 ezer lőszert.
A pisztolyok száma különösen szembetűnő, tekintve, hogy az ukrán civilek nem vásárolhatnak legálisan kézifegyvert. Emiatt, valamint a fegyverek mérete miatt az illegális kézifegyverek a bűnözők számára különösen vonzó árucikkek.
Lviv mindössze 70 kilométerre van a lengyel határtól, és közel van több olyan nyugat-ukrajnai régióhoz, ahol a csempészet már régóta működik.
Ukrajna nem tesz az illegális fegyverkereskedelem ellen
A fegyverkereskedelem ellen nem tesz érdemi lépéseket Ukrajna, noha többször hangoztatták, hogy próbálják visszaszorítani azt, részben a Nyugattal való jó kapcsolat fenntartása, az anyagi és katonai támogatások miatt.
Az ukrán parlament ugyan elfogadott egy törvényt a civilek részvételének biztosításáról Ukrajna védelmében címmel, melynek célja többek között a trófeafegyverek és használatuk szabályozása a jelenlegi hadiállapot ideje alatt és után, de ez is csak egy látszatintézkedés. A törvény ugyanis úgy rendelkezik, hogy az ukránok megtarthatják a talált fegyvereket, pusztán annyi kötelezettségük van, hogy a hadiállapot ideje alatt bejelentik azokat az illetékes hatóságoknak. A civilek a hadiállapot megszűnése után – vagyis a háborút követően is – jogszerűen tulajdonjogot szerezhetnek bizonyos fegyverekre.
A teljes körű, a fegyvertartásról szóló törvény hiánya az országban jogi visszásságokat eredményez, amely visszaélésekre ad lehetőséget.
A fegyverek Ukrajnába történő beáramlása az orosz–ukrán háború 2022. februári kezdetét követően komoly aggodalmat keltett azzal összefüggésben, hogy ezek a fegyverek Nyugat-Európában tovább terjednek a bűnözők között és ez esetleg hatással lehet a szervezett bűnözésre. Ukrajnában már korábban nagy illegális fegyverkészlet halmozódott fel, különösen a 2014-es háború óta. Ez a nyugati fegyverszállítmányokkal csak nőtt.
Mind Ukrajna, mind Ukrajna nyugati partnerei tisztában voltak a fegyverek átadásának politikai és bűnügyi kockázataival
– hangsúlyozta az elemzés. A Nemzetközi Szervezett Bűnözés Elleni Globális Kezdeményezés 2023-ban létrehozta a fegyvermegfigyelési programot, hogy nyomon kövesse az Ukrajnából Európába irányuló fegyveráramlásokat, amely szintén fontos jelzés arra, hogy az ukrán fegyverkereskedelem létező és komoly veszély Európára és az Európai Unió tagállamaira nézve.
A világ egyik legaktívabb országa az illegális fegyverkereskedelemben
Az elmúlt évtizedben Ukrajna a világ egyik legaktívabb illegális kézifegyver-szállítójaként szerzett hírnevet – írta elemzésében a Pbs.org, hangsúlyozva, hogy Ukrajna egyike azon kelet-európai országoknak, amelyek a fegyverkereskedelemhez fordultak, mint a kemény valuta forrásához. A legális fegyverexport az illegális kereskedelmet is fellendítette.
1997 és 2000 között az ukrán fegyveripar megtízszereződött, és másfél milliárd dollár értékben exportált fegyvereket.
Ennek mentén Ukrajna legális fegyveripara is fellendült. Az ukrán fegyverek a világ legvéresebb konfliktusaihoz és leghírhedtebb kormányaihoz kapcsolódtak, beleértve Szaddám Huszein iraki rezsimjét és egészen a közelmúltig az afganisztáni tálibokat.
A fegyvercsempész Leonyid Minin letartóztatása csak egy darabja annak a kirakós játéknak, amely a tiltott fegyvereket, a magas szintű korrupciót és az Ukrajnában összpontosuló szervezett bűnözést foglalja magában.
– írta a Pbs.org egy korábbi összegzésében.
Ukrajna nem gyárt kézifegyvereket, de hatalmas készleteket örökölt, miután 1991-ben elszakadt a széteső Szovjetuniótól. A Vörös Hadsereg csaknem egymillió katonát állomásoztatott Ukrajnában, amíg az ország a keleti blokk frontvonalbeli tagja volt. Az újonnan függetlenné vált állam csökkentette a hadseregét, a szovjet fegyverek használaton kívülre kerültek. A rosszul fizetett katonák „elvesztették” fegyvereiket, ami lényegében a fegyverek eladását jelentette.
Néhány parancsnok is lebukott, amikor kiderült. hogy egész katonai létesítmények készleteit árusították ki.
Egy ukrán parlamenti vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy Ukrajna már 1992 és 1998 között is 32 milliárd dollárnyi katonai vagyont veszített, részben lopások, diszkont-fegyvereladások és a felügyelet hiánya miatt. Az eltűnt fegyverek többsége a forrongó, fegyveres konfliktusokkal terhelt övezetekbe került, ott vették meg őket.
Ahogy ezek a fegyverek egyre szaporodtak, úgy nőttek a bizonyítékok a nemzetközi bűnszövetkezetekről, amelyek a nemzetközi szankciók és embargók megsértésével adtak el fegyvereket Ukrajnából.
A hadseregben elkövetett lopások és korrupció elősegítette az illegális fegyverek Ukrajnából történő áramlását. Ezt támogatták a meghamisított végfelhasználói igazolások is, vagyis azok az exportdokumentumok, amelyek a fegyverszállítmányok végső címzettjét hivatottak rögzíteni. Az a könnyedség, amellyel a fegyverszállítmányok a hivatalos csatornákon keresztül mozogtak, sok megfigyelőt arra engedett következtetni, hogy prominens ukrán tisztviselők is részt vettek az ügyletekben.
Taras Kuzio ukrán politológus a The Christian Science Monitor című lapban már két évtizeddel ezelőtt azt írta:
Magas rangú ukrán tisztviselők, ha nem is kereskednek közvetlenül fegyverekkel, a jelentések szerint vagy egyengetik az eladások útját, vagy legalábbis elfordítják a fejüket.
Az ilyen vádak továbbra is bizonyítatlanok, és egyetlen ukrán tisztviselőt vagy politikust sem állítottak bíróság elé fegyverkereskedelem miatt. Az ukrán kormány az utóbbi években is kevés érdeklődést mutatott a korrupció, a szervezett bűnözés és a fegyverkereskedelem vizsgálata iránt. Azok az ukrán politikusok és újságírók, akik utánajártak az ügynek, nehéznek és potenciálisan veszélyesnek találták azt.
Az ukránok Szerbia nyomdokaiba léphetnek
Évtizedekkel a háború után is még több millió illegális fegyver van a Balkánon – írta a V4NA. A háborúk kitörése után szinte rögtön felvirágzott az illegális fegyverkereskedelem, a balkáni háborúkból megmaradt fegyverek még ma is ott vannak az európai bűnbandák kezében. A Small Arms Survey nevű szervezet több forrásból származó adatai szerint Szerbia a száz lakosra jutó fegyverek számát tekintve néhány éve a világ élvonalában volt: száz lakosra 39 fegyver jutott. Jóval több az illegálisan tartott lőfegyver, mint a bejelentett: 1,1 millió legális fegyver mellett másfél millió illegális fegyver lehet Szerbiában.
Borítókép: Ukrán katonák lőgyakorlata (Fotó: AFP)
