Azt még Brüsszel is elismeri, hogy a korrupció valós és súlyos probléma Ukrajnában. Azonban míg az Európai Unió vezetése Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel együtt azt állítja, hogy a háborúban álló ország öles léptekkel halad a korrupció felszámolásában, az egymás után napvilágra kerülő hírek másról árulkodnak.
Tavaly például az állítólag a korrupció ellen küzdő ukrán kormány egyik tagja, Mikola Szolszkij agrárminiszter ellen indult eljárás mintegy hétmillió dollár értékű állami földterület illegális megszerzéséért. Szolszkij a vád szerint egy tizenkét tisztségviselőből és üzletemberből álló csoport tagja volt, amely az ügyészek szerint a szóban forgó földeket háborús veteránoknak adta át azzal a feltétellel, hogy bérbe adják azokat néhány magáncégnek, a földek eredeti tulajdoni lapjait pedig megsemmisítették.
Szolszkij a vizsgálat miatt lemondott a tisztségéről, esete azonban csak a jéghegy csúcsa. Korábban egy másik miniszter, Olekszij Reznyikov volt védelmi miniszter nevéhez fűződött az ország egyik leghírhedtebb korrupciós ügye. Az ukrán vezetés százezer darab aknavetőgránátot rendelt egy fegyvergyártó cégtől, több mint negyvenmillió dollár értékben, azonban a fronton harcolók számára kulcsfontosságú szállítmányból egyetlen darab sem érkezett meg. Reznyikovot a botrány hatására menesztették.
A fronton harcolókat nem ebben az egy esetben hozta nehezebb helyzetbe az országban burjánzó korrupció. Mint arról többször beszámoltunk, virágzó üzlet a hadkiegészítő parancsnokságok kötelékében dolgozók számára a behívók eltüntetése. Mások hamis rokkantsági igazolásokkal való seftelésből szedték meg magukat a több mint három éve dúló orosz–ukrán háború során.
Már a nyugati politikusokat is egyre inkább zavarja, ami Ukrajnában folyik, főleg miután maga Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is elismerte, hogy az elmúlt három évben az országnak juttatott példátlan összegű támogatásoknak csak a kisebb részével tud elszámolni. Hogy a többi hova tűnhetett, azt nem tudjuk, azt viszont igen, hogy a népszerű nyaralóhelyeken feltűnően megszaporodtak az ukrán háztulajdonosok.
Ezek az emberek nem tudnak több házat venni, már mindenhol van nekik egy
– mutatott rá a helyzet fonákságára Tommy Tuberville republikánus szenátor a Newsmax amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva.
Percenként 4,6 millió dollárt költünk, miközben azon gondolkodunk, adjunk-e még több pénzt Ukrajnának, hogy elpazarolja
– tette hozzá.
Ukrajna nyugati részén pedig bevásárlóközpontok és luxus víziparkok nőnek ki a földből a háború kellős közepén.
Míg egyesek víziparkoznak – ki tudja, miből, hiszen az országban az átlagkereset mindössze 100-200 ezer forintnak, a fürdőkbe a háromórás belépő viszont több mint négyezer forintnak felel meg – azoknak, akiknek nincs pénzük kibújni a behívó alól vagy elmenekülni az országból, marad a háború szörnyű valósága.
A kényszersorozások elől sehol nincsenek biztonságban.
Vagy mégis? A hírek szerint a nyaralóövezetekben, luxuslakóparkokban és bevásárlóközpontokban soha nincs razzia.
Minden bevásárlóközpont-lánc önállóan tárgyal a katonai toborzókkal; nem közvetlenül, hanem a regionális kormányzó közigazgatás közvetítésével. Természetesen nagy összegű kenőpénzekért. Nem tudom megmondani a biztonsági zónáért fizetett összegeket, de az összegek öt-tízezer dollártól kezdődnek havonta
– fedte fel a jelenség hátterét egy étteremtulajdonos.
Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (Fotó: AFP)
