Földi László: A kitoloncolás ígérete politikai trükk

Ahogy Németországban lassan megalakul az új kormánykoalíció, a CDU/CSU és az SPD vezetői ígéretet tettek az illegális bevándorlás visszaszorítására és a kitoloncolások felgyorsítására. A célországok között kiemelten szerepel Afganisztán és Szíria. Németország leendő kormánya részéről elhangzott, hogy elsősorban a bűnelkövetők hazaküldéséről van szó. Földi László titkosszolgálati szakértő szerint azonban erre nincs reális esély, az újabb ígéret pedig mindössze politikai fogás.

Rendőrségi ellenőrzés Brandenburgban 2025. március 4-én Forrás: AFP

Az alakuló német kormány immár az évek során sokadik alkalommal tett ígéretet a migráció megfékezésére és a kitoloncolások elindítására. Azonban Németország mindenkori vezetésének ez eddig még soha nem sikerült, az ígéreteket pedig nem követték tettek.

Földi László szerint Németország vezetése nem tudja és nem akarja megvalósítani a kitoloncolást
Fotó:  AFP

Lapunk megkeresésére Földi László titkosszolgálati szakértő értékelte az új német tervezetet.

A probléma nem csupán politikai elhatározás kérdése. Ismét megjelenik az örök igazság: egy válságot könnyebb megelőzni, mint utólag kezelni, pláne orvosolni. Ha nincsenek nyitott határok, akkor ez a jelenség egészen másképp alakul, vagy talán meg sem jelenik ebben a formában. Maradjunk csak a német példánál. A határok továbbra is gyakorlatilag nyitottak. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a már kialakult konfliktushelyzetek – például a kitoloncolás vagy visszautaztatás – megoldhatók-e, hanem azt is, hogy a probléma folyamatosan újratermelődik és egyre súlyosabb lesz. A kormány nem stratégiai szinten kezeli a helyzetet, inkább napi politikai ügyeskedés folyik

– fogalmazott. Földi szerint egy valódi stratégia a megelőzésre koncentrálna, nem pedig arra, hogy utólag próbálják megoldani a már kialakult és kezelhetetlen helyzetet.

Még ha a leginkább migrációellenes párt, például az AfD lenne is hatalmon, és teljes politikai támogatást élvezne, akkor sem lenne egyszerű dolga. Még akkor sem, ha olyan országokba kellene visszaküldeni az embereket, ahol már nincs háború, mint például Afganisztán vagy Szíria

– tette hozzá. A szakértő szerint ráadásul a visszatoloncolások gyakorlati kivitelezése is nehézségekbe ütközik:

Nem lehet visszaküldeni valakit, ha az érintett ország nem ismeri el állampolgárának. Sok esetben az illetőnek még érvényes útlevele sincs, és az adott ország köszöni szépen, nem tart rá igényt. Jogilag tehát nem lehet kezelni a helyzetet

– mondta. Földi László szerint a probléma gyökere nem is az európai határon van, hanem a kibocsátó országoknál kell keresni azt.

Az emberek nem csak maguktól indultak el. A kibocsátó országok határkiléptetése is szerepet játszik ebben. Saját tapasztalatból tudom, hogy sok országban nagyon szigorú a határellenőrzés, még egy ötdolláros kilépési adót is meg kell fizetni. Vagyis az indulás már politikai szándék kérdése volt, ki akarták őket engedni

– fogalmazott.

Németország a bűnözőkkel kezdené a kitoloncolást

A német politikusok külön kiemelik, hogy elsősorban bűnelkövetőket szeretnének visszatoloncolni. Földi László azonban ezt is kétkedve fogadja.

Vélelmezhető, hogy azok, akik elindultak, akkor még nem voltak bűnözők. Az európai létformában váltak azzá, mert frusztráltak, kiszakadtak a saját kultúrájukból, és egy idegen világban próbálnak megélni. Az is elképzelhető, hogy a kibocsátó országok eleve politikai céllal engedték el őket

– mutatott rá. Hozzátette, hogy a kibocsátó országok, legyen szó akár Afrikáról, a Közel-Keletről vagy Ázsiáról, nem tudnak mit kezdeni saját lakosságuk jelentős részével, ezért stratégiai érdekük is lehet, hogy ne fogadják vissza őket. Földi szerint az európai migrációs politika mélyén gazdasági szempontok húzódnak:

Ezeket az embereket nem munkaerőnek, hanem fogyasztónak hívták ide. Az állami támogatásokból élnek, és ezzel fenntartják a fogyasztói társadalom belső logikáját. Ha a tőkét ezekbe az országokba fektették volna, és valódi fejlesztés indult volna el, ma nem lenne ilyen migrációs nyomás Európán

– fogalmazott.

A bejelentés sokkal inkább politikai trükk

A német politikai viszonyok tekintetében Földi László úgy látja, hogy a most bejelentett kitoloncolási tervek inkább politikai kommunikációs fogásként értelmezhetők.

A CDU/CSU és az SPD politikusait nem az ország érdekei vezérlik. A szociáldemokraták miatt kellett előre hozott választást tartani, mégis velük álltak össze a kereszténydemokraták. Ez a népakarat megcsúfolása

– jelentette ki. A titkosszolgálati szakértő szerint a választók világosan jelezték, hogy jobboldali kormányt szeretnének, az Alternatíva Németországért (AfD) kormányzati szerepvállalása nélkül azonban ez az akarat nem tud megvalósulni.

A választók azt üzenték, hogy legyen egy tradicionális jobboldali koalíció, amelyben a CDU/CSU mellett helyet kap egy új, a nemzeti érdekeket világosan képviselő párt is. Nem ez történt. Ehelyett újabb politikai krízis várható

– zárta gondolatait Földi László.

Borítókép: Rendőrségi ellenőrzés Brandenburgban 2025. március 4-én (Fotó: AFP)