Genfben tárgyalnak ma Irán jövőjéről

Ma Genfben tárgyalnak Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság külügyminiszterei, hogy Abbász Aragcsival tárgyaljanak az iráni atomprogram jövőjéről. Az Iránnal való találkozón az Európai Unió külügyi főképviselője, Kaja Kallas is részt vesz.

Kaja Kallas és Németország külügyminisztere Johann Wadephul is részt vesz az Iránnal való mai megbeszélésen Fotó: John Thys Forrás: AFP

Berlinben, a német külügyminisztérium előtt néhány tucat tüntető tüntetett az esemény ellen. A demonstráció résztvevői felszólították a német kormányt, hogy „minden kapcsolatot szakítson meg Teheránnal”. A tüntetők a transzparenseken Reza Pahlavit – az utolsó iráni sah fiát – éltették a monarchia visszaállítását remélve, írta a Tagesschau.

Irán régi zászlaja lobog a 2024-ben Iránban kivégzett Jamshid Sharmahd emlékére szervezett tüntetésen Berlinben (Fotó: dpa Picture-Alliance/AFP/Sebastian Gollnow)

Véleményük szerint a mostani tárgyalások csak legitimációt adnak a teokratikus vezetésnek.

Német politika: keményebb hangnem

Friedrich Merz német kancellár néhány napja egy interjúban egyértelműen fogalmazott:

Jó lenne, ha ez a rezsim végre megbukna.

A német külügyminiszter, Johann Wadephul is megerősítette, hogy az iráni fenyegetés nemcsak Izraelt, hanem „minket is” érint. Bár Teherán átmenetileg lassította nukleáris tevékenységét, az urándúsítás szerinte „egyértelműen folytatódik”, ráadásul „a polgári szintet messze meghaladó mértékben”.

Norbert Röttgen a CDU külpolitikai szakértője úgy véli, hogy Németország most végre világos álláspontot képvisel: a kancellár felismerte, hogy Irán atomfegyver előállítására törekszik. Ez szerinte komoly eltérés a korábbi, sokszor bizonytalan közel-keleti politikától.

Friedrich Merz német szövetségi kancellár (Fotó: dpa Picture-Alliance/AFP/Kay Nietfeld)

Miért kell folytatni Iránnal a tárgyalásokat?

Adis Ahmetovic, a szociáldemokraták (SPD) külpolitikai szóvivője szerint Németországnak kötelessége megmutatni, hogy még képes békés megoldásokat találni globális konfliktusokra. Hangsúlyozta, hogy Németország a 2015-ös atomalku egyik kulcsszereplője volt, és emiatt még mindig bizalom övezi szerepvállalását a térségben.

Bár az Egyesült Államok – Donald Trump 2018-as egyoldalú kilépése után – most nem vesz részt a tárgyalásokon, Ahmetovic bízik abban, hogy egy a 2015-ös megállapodáshoz hasonló egyezség ismét lehetséges.

Az utolsó esély?

Omid Nouripour, a Zöldek politikusa és a Bundestag alelnöke – aki maga is Iránból menekült gyerekként Németországba – szerint a mostani tárgyalás „az utolsó esély lehet a nagy összeomlás elkerülésére”. A legnagyobb kihívást szerinte az jelenti, hogy az amerikai elvárások nem világosak: míg az európai országok célja az atomprogram polgári keretek között tartása, Trump a „feltétel nélküli leállításról” beszélt.

Omid Nouripour, a Bundestag alelnöke beszél a Bundestag plenáris üléstermében (Fotó: dpa Picture-Alliance/AFP/Katharina Kausche)

„A kérdés az, hogy vajon az európaiak olyan kompromisszumot tudnak-e kialkudni, amely az amerikai elvárásoknak is megfelel” – fogalmaz Nouripour.

Röttgen szerint bár az iráni vezetés gyakran kijátszotta a nyugati diplomatákat, a mostani helyzet más. A rezsim egyre erősebb belső és külső nyomás alatt áll, így lehet, hogy az atomprogram feladása számukra most „a kisebbik rossz”.

Borítókép: Kaja Kallas  és Németország külügyminisztere Johann Wadephul is részt vesz az Iránnal való mai megbeszélésen (Fotó: AFP/John Thys)