Összeülnek a NATO-tagok, rengeteg a nyitott kérdés

A NATO-tagállamok vezetői ülnek össze Hágában, de nem világos, hogy egységet vagy megosztottságot hoz-e a csúcstalálkozó. Donald Trump új költségvetési követelései a NATO-tagok számára és az iráni bombázások politikai utórezgései is árnyékot vetnek az eseményre.

A NATO zászlaja Forrás: AFP

A világ legerősebb katonai szövetségének 32 tagállama gyűlik össze Hágában egy kétnapos csúcstalálkozóra, amely új lendületet adhat a közös védelempolitikának, vagy tovább mélyítheti a transzatlanti törésvonalakat. Donald Trump amerikai elnök új védelmi kiadási elvárásokat fogalmazott meg. A NATO tagállamaitól azt várja, hogy GDP-jük 5 százalékát fordítsák védelemre, miközben az Egyesült Államok nemrég hajtott végre légicsapásokat Irán nukleáris létesítményei ellen.

Sok a vitás kérdés a NATO-n belül
Fotó:  AFP

Sok a vitás kérdés a NATO-n belül

A NATO jelenlegi költségvetési célkitűzése szerint minden tagállamnak a GDP-je legalább 2 százalékát kellene védelemre költenie. Ezt a szintet korábban mindössze három ország érte el, mára viszont már 22 tag közelíti meg, de Trump szerint ez sem elég. Az amerikai elnök egyoldalúan elutasította, hogy az Egyesült Államoknak továbbra is alkalmazkodnia kellene a közös célkitűzésekhez: 

Nem gondolom, hogy nekünk kellene. Szerintem nekik kell

– utalt Európára. Külön is bírálta Spanyolországot és Kanadát. Előbbit „alulfizetőnek” nevezte, miután Madrid elutasította az új, 5 százalékos GDP-arányos védelmi célkitűzést. Kanada jelenleg 1,45 százalékot költ védelemre, Spanyolország pedig 2 százalék alatt teljesít. A csúcson konszenzus szükséges, tehát egyetlen tagállam is blokkolhatja a döntést.

Irán bombázása emlékeztet a NATO iraki törésére

A NATO szempontjából különösen érzékenyek az Egyesült Államok iráni nukleáris létesítmények elleni csapásai. 2003-ban Irak inváziója mély törést okozott a szövetségen belül, Franciaország és Németország ellenezte, míg az Egyesült Királyság és Spanyolország csatlakozott az amerikai koalícióhoz. Most hasonló politikai megosztottság fenyeget. Több tagállam szerint az iráni konfliktus nem NATO-ügy, és a katonai beavatkozás nem lehet alternatívája a diplomáciának.

Ukrajna sorsa is a levegőben lóg

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meghívást kapott a csúcsra, de nem világos, hogy ténylegesen részt vehet-e a döntéshozatalban, vagy csupán egy vacsorán vesz részt. Az ukrán kérdés ismét megosztja a tagállamokat. Míg Kelet-Európa és a balti országok gyorsabb integrációt sürgetnek, mások – köztük az Egyesült Államok – nem szeretnék, ha Kijev túl nagy figyelmet kapna a csúcson. A NATO működésének alapja az 5. cikkely, amely kimondja, hogy ha egy tagállamot támadás ér, a többi köteles segíteni. Trump elvben elkötelezett a közös védelem mellett, de korábbi kijelentéseivel – például szövetséges államok vámokkal való fenyegetése – megingatta az amerikai elköteleződés hitelét. 

Elemzők szerint a legnagyobb elrettentő erő nem a fegyverek száma, hanem a szövetségesek közötti bizalom, és ez most megingott.

A NATO új katonai terve szerint egy esetleges támadás esetén 300 ezer fős kontingensnek 30 napon belül bevethető állapotba kellene kerülnie. Ez azonban több tagállamban is logisztikai és politikai akadályokba ütközik. A tervezet a 3,5 százalékos katonai kiadási cél mellett további 1,5 százalékot irányozna elő infrastrukturális beruházásokra – például hidak, kikötők, repterek megerősítésére – és társadalmi felkészítésre. Egyelőre kérdéses, hogy ezekből mi valósulhat meg. A konfliktusok minimalizálása érdekében a szervezők egy rövid, előre leegyeztetett zárónyilatkozatot készítettek. A hágai csúcstalálkozó este vacsorával kezdődik, szerdán pedig egyetlen munkareggelivel zárul.

Borítókép: A NATO zászlaja (Fotó: AFP)