A horvát kormányfő óva intett a vámháborútól

Észszerű elkerülni a vámháborút, amennyiben az Egyesült Államok és az Európai Unió (EU) megállapodik a védelmi kiadások 2035-ig történő növelésében - jelentette ki Andrej Plenkovic horvát kormányfő szombaton, a 18. Dubrovniki Fórum nemzetközi kül- és biztonságpolitikai konferencia zárónapján.

Andrej Plenkovics Fotó: MAGALI COHEN Forrás: Hans Lucas

Plenkovic kiemelte: Washington kiegyensúlyozottabb kereskedelmi kapcsolatokat szeretne kialakítani azokkal a partnereivel, amelyekkel túl nagy volt a kereskedelmi hiány, de ez nem jelenti azt, hogy a vámok egyoldalú bevezetése megzavarná a világkereskedelmet, különösen az EU legnagyobb partnereivel. 

Nem akarunk olyan helyzetbe kerülni, hogy öt százalékkal növeljük a védelmi beruházásokat, majd a vámok kárt okoznak nekünk. A megállapodás új határideje augusztus elseje. Tehát még három hetünk van. Észszerű megoldásra van szükségünk, amely rendezi az Egyesült Államok és az EU közötti kapcsolatokat

– hangsúlyozta a kormányfő a vezetői panelen. Hozzátette: Horvátország az EU legfiatalabb tagja, az Európai Bizottságnak pedig két mandátuma is letelt újabb bővítés nélkül. 

Szeretnénk többet elérni, azt, hogy 2029-re legalább egy új taggal bővüljünk. Nehéz megmondani, hogy ez megtörténik-e. A Nyugat-Balkán országainak nagyobb törekvést és elkötelezettséget kell mutatniuk e cél és a szükséges változások iránt

– mondta Plenkovic. 

Iza nas je 18. @DubrovnikForum koji se održao pod nazivom “Channelling the Change”. Otvorili smo raspravu o ključnim europskim i globalnim temama — postizanju pravednog mira u #Ukraine, jačanju 🇪🇺 obrane, trgovinskim odnosima EU-a i SAD-a, krizi na Bliskom istoku i europskoj… pic.twitter.com/ui1Zj431le

— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) July 12, 2025

Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter szerint nagyobb elszántságra, határozottabb fellépésre van szükség Oroszországgal szemben. 

Valami nem működik a nemzetközi rendszerben. Több mint tíz éve háborúzunk Oroszországgal, és Putyinnak még mindig vannak kapacitásai a háború folytatására

– mutatott rá. Úgy vélte: az Egyesült Államoknak vezető erőként kell beavatkoznia, és Donald Trump elnöknek szankciókkal és elszigeteléssel kell nyomást gyakorolnia Oroszországra. 

Szankciókat kell kivetni azokra az országokra, amelyek keresnek az orosz olajon, mert ők finanszírozzák a háborús gépezetet

– mondta, hozzátéve, hogy Ukrajna a nemzetközi jognak megfelelően véget akar vetni a háborúnak, amelyhez diplomáciai megoldásra lesz szükség. Antonio Tajani olasz külügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy a Földközi-tenger jövője az indo-csendes-óceáni térség felé vezető kapu megnyitásában rejlik. 

Az észak-afrikai országok fontosak számunkra a stabilitás, de az illegális migráció megállítása miatt is. Líbia fontos tényező, és az együttműködésnek nagyon intenzívnek kell lennie

– vélekedett Tajani, megjegyezve, hogy lényeges megerősíteni az Indiától Izraelen, az Emírségeken, Szaúd-Arábián és Egyiptomon át a Földközi-tengerig vezető folyosót is. Robert Dussey, Togo külügyminisztere szerint Európa és Afrika között nagyon erős a kapcsolat. Afrikának több mint 1,5 milliárd lakosa van. 

A világ kobaltkészletének mintegy 60-70 százaléka, az aranytartalékoknak pedig 40 százaléka Afrikában található… A jövő az afrikaiak kezében van

– mondta a nyugat-afrikai köztársaság külügyminisztere. 

Mauro Vieira brazil külügyminiszter szerint a feltörekvő államokat tömörítő BRICS csoport nem Nyugat-ellenes országcsoport. 

Kína az Egyesült Államok és Brazília első számú kereskedelmi partnere. A BRICS platformot biztosít a párbeszédhez, a fejlődés előmozdításához és a kezdeményezésekhez a fejlődő országok javára – emelte ki. 

Jelentős kezdeményezés az úgynevezett BRICS Bank létrehozása, amely hatékony eszköz lehet a fejlesztésekbe való befektetésekhez, nemcsak a BRICS-tagok, hanem más országok számára is

– mondta Vieira, hozzátéve, hogy a világnak szüksége van a globális kormányzás reformjára. "

Sajnos az ENSZ és a Biztonsági Tanács teljesen megbénul, ha világkonfliktusról van szó. Semmi sem történik. Szükségünk van egy új és modernebb szervezetre? A reform a Világbankra és az IMF-re is vonatkozik, ahol abszurd, hogy a döntéshozatali hatalom nagyon kevés ország kezében van

– mutatott rá Vieira. A Dubrovniki Fórum - korábbi nevén Croatia Forum - nevű nemzetközi konferenciát először 2006-ban rendezték meg állam- és kormányfők részvételével. 

A házigazda Horvátország akkoriban kezdte meg csatlakozási tárgyalásait az Európai Unióval, amelynek 2013 júliusa óta a tagja.

 Az idei konferencia a geopolitikai kihívásokról és a kontinensek közötti kereskedelmi kapcsolatokról szólt. A megbeszélések középpontjában a Nyugat-Balkán euroatlanti integrációja, Európa és Ázsia kapcsolata, a globális kereskedelem jövője, valamint Európa védelmi képességeinek kihívásai és lehetőségei álltak – írta az MTI. 

Borítókép: Andrej Plenkovics