Vészterhes idők: a koronavírushoz hasonló korlátozásokra készül Brüsszel

Az Európai Unió saját döntéseinek csapdájába került: miután hátat fordított az orosz energiahordozóknak, most a közel-keleti válság is elzárja az alternatív útvonalakat. Az egyre súlyosbodó üzemanyaghiány nemcsak az energiapiacot, hanem a gazdaság teljes működését veszélyezteti. Brüsszel hibás gazdaságpolitikájának következményeit pedig rövid időn belül az európai emberek fizethetik meg.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: AFP)

A nemzetközi politikai folyamatok olyan irányba haladnak, amely egy, évtizedek óta nem látott gazdasági visszaesés kockázatát hordozza. A Hormuzi-szoros blokádja globális üzemanyaghiányt idézhet elő, miközben az orosz energiahordozók elleni szankciók tovább növelik Európa kiszolgáltatottságát. Mindez olyan gazdasági és életszínvonalbeli következményekkel fenyeget, amelyekre korábban nem volt példa. Az Európai Unió vezetése eközben a koronavírus-járvány időszakához hasonló korlátozási lehetőségeket mérlegel – írja az Origo.

Brüsszel hibái miatt fizethet az egész kontinens (Fotó: AFP)

Az iráni konfliktus súlyosbodása miatt az Európai Bizottság közvetlenül az uniós lakossághoz fordult, és jelentős energiafogyasztás-csökkentést sürget. Az ajánlások között szerepel az utazások visszafogása, a légi közlekedés mérséklése, valamint az otthoni munkavégzés erősítése. Ezek az iránymutatások sokak számára a pandémia kezdeti időszakát idézik fel.

A Közel-Kelet felől érkező energiapiaci zavarok már most éreztetik hatásukat. A konfliktus kitörése óta az iráni támadások következtében az olaj és a földgáz ára akár 70 százalékkal is emelkedett, különösen az energialétesítményeket és a Hormuzi-szoroson áthaladó szállítási útvonalakat érintő incidensek miatt. Kiemelt jelentőségű, hogy a világ kőolaj- és cseppfolyósított földgáz-ellátásának mintegy ötöde ezen az útvonalon halad át. 

Európa már most érzékeli a hatásokat, és Brüsszel a helyzet további romlására figyelmeztet.

A Nemzetközi Energiaügynökség vezetője, Fatih Birol szerint a térségből érkező sokk már áprilisban teljes erővel érintheti Európát. Az olaj- és LNG-kínálat további szűkülése várható, különösen a dízel és a repülőgép-üzemanyag esetében. A háború kezdete óta több mint 12 millió hordó olaj tűnt el a piacról. Birol szerint mindez magasabb inflációhoz, lassuló gazdasági növekedéshez, sőt akár példátlan zavarokhoz is vezethet.

A koronavírus-járványra emlékeztető idők jöhetnek

A brüsszeli elképzelések több ponton a járvány alatti intézkedéseket idézik. Arra kérik a tagállamokat, hogy csökkentsék az olajfelhasználást, különösen a dízel és a kerozin esetében. Ennek részeként az otthoni munkavégzés újbóli elterjesztését, az autóhasználat és a repülések visszafogását, a közösségi közlekedés és a telekocsizás előnyben részesítését, valamint alacsonyabb sebességhatárok alkalmazását javasolják.

Az energiaügyi biztos hangsúlyozta: minél nagyobb mértékű a megtakarítás, annál kedvezőbb a helyzet. Bár az uniós energiaügyi miniszterek rendkívüli tanácskozása egyelőre nem vezetett konkrét döntésekhez, a háttérben már készül egy átfogó intézkedési terv. Ennek fő elemei között szerepelnek az állami támogatások, az energiapiaci beavatkozások, a megújuló energiaforrások bővítése, a nukleáris energia arányának növelése, valamint a bioüzemanyagok támogatása. Hivatalos döntések még nem születtek, de az irány egyértelmű: Európát tartós hiányokra és magasabb árakra készítik fel, ami a mindennapi szokások megváltozását is magával hozhatja.

Súlyos drágulás fenyeget

Brüsszelben egyre komolyabban számolnak azzal, hogy a jelenlegi válság az 1970-es évek olajársokkjánál is súlyosabb lehet. Ennek következményei jelentősek: emelkedő árak, növekvő terhek az ipar számára, dráguló közlekedés, valamint fokozódó nyomás az európai jólétre.

A dízel és a repülőgép-üzemanyag különösen érzékeny területnek számít, ahol a következő hetekben további zavarok várhatók. Ez pedig hatással lehet a szállításra, az utazásra és az ellátási láncokra.

A Ryanair már figyelmeztetett: Európa legnagyobb diszkont légitársasága szerint májustól fennakadások alakulhatnak ki a kerozinellátásban, ha a konfliktus nem enyhül, és a Hormuzi-szoros nem nyílik meg újra.

Michael O’Leary vezérigazgató szerint a vállalat üzemanyag-ellátásának akár negyede is veszélybe kerülhet májusban és júniusban. Járattörlések egyelőre nincsenek, de jelentős jegyáremelkedés már most reális lehetőségként merül fel.

A pénzügyi szektorban is riadót fújtak

A pénzügyi rendszerre is átterjedhetnek a hatások. A Bank of England arra figyelmeztetett, hogy az iráni konfliktus jelentős negatív kínálati sokkot jelent a világgazdaság számára. Az energiaárak emelkedése növeli az inflációt és a kamatszinteket, miközben a gazdasági növekedés lassul. Ez több területen is kockázatokat okozhat, beleértve az államkötvényeket, a jelzáloghiteleket és a technológiai részvényeket.

Elemzők láncreakciók kialakulását sem zárják ki a pénzügyi piacokon. Jelenleg nincs szó hivatalos korlátozásokról vagy lezárásokról, ugyanakkor

Brüsszel üzenete egyértelmű: takarékosságra, alkalmazkodásra és viselkedésbeli változtatásokra van szükség.

A kommunikáció hangvétele a korábbi válságidőszakokat idézi, ami politikailag érzékennyé teszi a helyzetet. A különbség az, hogy a válság hatásai már közvetlenül érzékelhetők: az IEA áprilisi sokkot vetít előre, a Ryanair májustól problémákat jelez, az ipar költségnövekedéssel szembesül, és a pénzügyi piacok is nyomás alá kerülnek. Egyre kevesebben tekintik átmenetinek az áremelkedést.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP)