Soha nem látott energiaválság közelít

Az iráni háború kirobbanása nyomán Európa soha nem látott energiaválság küszöbén áll, amelynek gazdasági következményei a koronavírus-járványt és az ukrajnai háború hatásait is felülmúlhatják – figyelmeztetnek vezető politikusok és elemzők. Európa az elképzelhetetlennel néz szembe az energiahordozók hiánya miatt.

Illusztráció (Forrás: AFP)

A világ energiaellátásának mintegy húsz százaléka halad át a Hormuzi-szoroson, amelyet Irán most most gyakorlatilag zárva tart, megbénítva ezzel a kőolaj, földgáz és finomított termékek – mint a sugárhajtómű-üzemanyag és a dízel – szállítását, alapjaiban rengetve meg a globális piacokat – hívja fel a figyelmet a Politico brüsszeli hírportál. Európa igencsak megszenvedheti a közelgő válságot.

Miközben befutnak az utolsó tankerek az Öböl térségéből, Európa az elképzelhetetlennel néz szembe (Illusztráció, forrás: NurPhoto via AFP)

Az energiahiány nem csupán a közlekedést és a fűtést érinti, hanem az egész ipari ellátási láncot, a mezőgazdaságtól a műanyag- és vegyiparig. A szoros lezárása más alapanyagok, például a műtrágya és a mikrochip-gyártáshoz nélkülözhetetlen hélium hiányához is vezet, ami súlyosbítja a technológiai szektor már meglévő gondjait.

Friedrich Merz német kancellár szerint a mostani krízis terhe „olyan súlyos lehet, mint a Covid-járvány vagy az ukrajnai háború elején tapasztaltak”.

Eleinte az uniós tisztviselők abban reménykedtek, hogy Európa megússza a komoly hiányt, mivel viszonylag alacsony az Öböl-régiótól való függősége. A legnagyobb kockázatot a magasabb árakban látták, ám a háború ötödik hetébe lépve világossá vált, hogy ez a gondolkodás túl optimista volt.

Az ázsiai országok, amelyek korábban energiaellátásuk 80 százalékát az Öböl térséséből kapták, most már felüllicitálják Európát a megmaradt készletekért. Ennek következtében az LNG-szállítmányok egyre inkább Ázsia felé fordulnak, Európa pedig hoppon marad, miközben egyre világosabbá válik, hogy a kontinensnek nincs igazi biztonsági tartaléka. Az Európai Központi Bank elnöke, Christine Lagarde szerint a hosszú távú hatások „valószínűleg meghaladják azt, amit jelenleg el tudunk képzelni”.

Senki sem tudja, meddig tart a válság, de nagyon fontos hangsúlyozni, hogy nem lesz rövid

– jelentette ki Dan Jorgensen uniós energiaügyi biztos.

Még ha holnaptól béke is lenne, a következmények hosszú távon is érezhetők lennének, hiszen a régió energetikai infrastruktúrája komoly károkat szenvedett.

A legsúlyosabb forgatókönyv szerint a Hormuzi-szoros legalább még egy hónapig zárva marad, kombinálva az energia-infrastruktúra elleni további támadásokkal. Ennek első jelei már láthatóak az üzemanyagárak emelkedésében. Az európai kormányok hiába próbálják enyhíteni a terheket adócsökkentésekkel, ha nem érkeznek új szállítmányok, kénytelenek lesznek a kereslet csökkentését célzó, drasztikus lépéseket tenni. Ez akár „autómentes vasárnapokat” vagy „energetikai lezárásokat” is jelenthet, a hetvenes évek olajválságát idézve, súlyosan korlátozva az európai polgárok szabadságát és mobilitását.

A légiközlekedés különösen sebezhető, mivel ebben az iparágban az üzemanyag a legnagyobb költségtétel. A sugárhajtómű-üzemanyag ára Európában megduplázódott, arra kényszerítve a légitársaságokat, hogy árat emeljenek, járatokat töröljenek és flottájuk egy részét a földön tartsák. A Lufthansa már 20-40 gép ideiglenes leállítását is fontolgatja, ami 2,5-5 százalékos kapacitáscsökkenést jelentene, és súlyosan érintené a nyaralók és az üzleti utazók terveit egyaránt.

Az iparban is érezhető a probléma súlya. Az energiaigényes vegyipar az első, amely szenved, de aggódnak az acélgyártók, és műanyag-, műtrágyagyártás, sőt még a félvezetőgyártás is nehézségekbe ütközik az olajszármazékok és egyéb alapanyagok drágulása miatt. 

Stagfláció jöhet Európa gazdaságában?

A magasabb árak a mezőgazdaságban, közlekedésben és iparban egyaránt tönkretehetik a vállalkozásokat, kényszerítve őket az áremelésre, ami végső soron a fogyasztókra hárul. Ez az infláció újbóli megjelenésével fenyeget, nem sokkal azután, hogy a jegybankárok győzelmet hirdettek az előző energiaválság okozta infláció felett.

Valdis Dombrovskis uniós gazdasági biztos már stagflációra, azaz stagnáló növekedés és magas árak halálos kombinációjára figyelmeztet, amely a hetvenes években okozott pusztítást, és amellyel a döntéshozók hagyományosan nehezen birkóznak meg. Az Európai Bizottság az idei gazdasági növekedést 1 százalékra prognosztizálja, miközben az infláció várhatóan emelkedni fog, ami a hitelfelvételi költségek emelkedéséhez vezethet, tovább lassítva a gazdaságot és drágítva a vállalkozások működtetését.

Még ha ma véget is érne a háború, egy évbe telne, mire a gazdaság talpra állna

 – mondta Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. A konfliktus elhúzódása csak súlyosbítja a helyzetet, és egy generációra átszabhatja a kontinens gazdaságát. Miközben az utolsó, az Öböl térségéből érkező tankerek befutnak az európai kikötőkbe, az óra egyre gyorsabban ketyeg: Európának nem hónapjai, hanem legfeljebb hetei vannak, hogy felkészüljön az elképzelhetetlenre.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: AFP)