Ez mintegy négymilliós szavazatkülönbséget jelent kettejük között a 214 milliós országban.
Hírmagyarázatában a BBC emlékeztet: a modern brazil demokrácia történetében először fordul elő, hogy valaki úgy győz, hogy — mint most Lula — elveszítette az első fordulót.
Kiemelkedő mozgósítás
A két forduló között Lula erőteljes kampányt folytatott a közösségi médiában és a nagyvárosok utcáin is. A választási részvétel a második fordulóban a 80 százalékot is meghaladta annak ellenére, hogy autóbuszok hiánya miatt egyes helyeken nehézséggel tudták megközelíteni a választópolgárok a szavazóköröket. Bolsonaro pedig a szavazás meghosszabbítását is kérte az egyes helyeken rossz időjárás miatt, amit lehetővé is tettek.
Bolsonarónak — akinek a fivérei is politikusok, egyiküket most választották szenátorrá — apja örökségével is szembe kellett néznie; az államcsíny szervezéséért elítélt és büntetését jelenleg házi őrizetben töltő Jair Bolsonaro exelnök neve a kampányban is gyakran felmerült.
A korábbi fémmunkás, majd szakszervezeti vezető Lula — aki holnap lesz 81 éves — az első brazil elnök lesz, aki 2003, 2007 és 2011, illetve éppen az idősebb Bolsonaróval szembeni győzelme, 2023 után 2027 januárjától negyedszer is elnök lehet, így 2030 végéig hatalmon maradhat.
Megfigyelők felhívják a figyelmet: Lulának a mindenkori legjobboldalibb kongresszussal és egy politikailag megosztott közvéleménnyel kell szembenéznie, miközben Washington is szívesebben látott volna az államfői székben egy konzervatív jelöltet Latin-Amerika legfontosabb országában, noha Donald Trump amerikai elnök nyíltan nem állt ki az ifjabb Bolsonaro mellett.
