Harc az uniós milliárdokért
A spliti uniós csúcson ugyanakkor a legkeményebb csaták a pénzről szóltak. Az Európai Unió jelenleg gőzerővel tervezi a 2028-tól induló új hétéves költségvetési keretet. Plenkovics és Von der Leyen kétoldalú tárgyalásán, valamint a plenáris üléseken a déli blokk világossá tette: nem fogják hagyni, hogy a védelmi kiadások növelése és Ukrajna támogatása miatt Brüsszel megnyirbálja a kohéziós és regionális fejlesztési alapokat. A mediterrán térség gazdaságai számára ezek a források jelentik a felzárkózás és a versenyképesség alapját, a spliti találkozó így egyfajta védelmi szövetségként is funkcionált a brüsszeli központi elvonási tervekkel szemben.
Az EU-n belüli ellentétről már lapunk is több cikkben beszámolt. Az Európai Bizottság közel kétezer milliárd eurós költségvetési kerettervezete egy olyan radikális intézményi és strukturális átalakításról szól, amely alapjaiban írhatja felül Brüsszel és a nemzeti fővárosok viszonyát.
A vita középpontjában az új Nemzeti és Regionális Partnerségi Terv (NRPP) áll. Az Európai Bizottság reformjának lényege, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben teljesen megszüntetné a különálló uniós zsebeket. Eddig ugyanis a mezőgazdasági támogatások és a regionális fejlesztési pénzek egymástól független csatornákon, saját szabályrendszer szerint áramlottak a tagállamokba. Brüsszel új terve viszont az, hogy ezeket a forrásokat egyetlen óriási, közös nemzeti számlába, az úgynevezett Nemzeti és Regionális Partnerségi Tervbe olvassza be.
Ezzel a lépéssel az Európai Bizottság kezébe kerülne a végső kontroll, ugyanis egy tagállam kormánya csak akkor hívhatna le pénzt erről az összevont számláról, ha cserébe szigorú brüsszeli feltételeket teljesít.
Az agrárpolitikusok pontosan ettől a központosítástól ijedtek meg. Tisztában vannak vele, hogy ha a mezőgazdasági pénzek is bekerülnek ebbe a közös brüsszeli szuperkasszába, a gazdák támogatása azonnal a nagypolitikai csatározások túszává válik. Ha egy kormány összeveszik Brüsszellel egy politikai kérdésben, az Európai Bizottság az egész nemzeti számlát zárolhatja, így a vétlen gazdák sem jutnának hozzá a nekik járó területalapú támogatásokhoz. Az agrárlobbi kétségbeesett harca tehát arról szól, hogy a több mint 300 milliárd eurós mezőgazdasági alapot fizikailag kirángassák ebből az új, feltételekhez kötött brüsszeli rendszerből, és megőrizzék annak függetlenségét és biztonságát.
