A tagállamok között is nagyobb a széthúzás, mint valaha. A hat legnagyobb nettó befizető – Németország, Hollandia, Ausztria, Dánia, Svédország és Finnország – egy közös, Micheál Martin ír miniszterelnöknek címzett levélben nyomatékosította, hogy
az Európai Bizottság kétezer milliárd eurós kerete teljesen elrugaszkodott a valóságtól. Azt követelik, hogy a büdzsét további több százmilliárd euróval vágják meg, mivel a végső számlát azoknak kell állniuk, akik a fő pénzügyi terhet hordozzák.
Ezzel szemben áll az Olaszország és Románia által vezetett, 17 országból álló blokk. Ők a Giorgia Meloni olasz kormányfő által koordinált szövetségben arra figyelmeztetnek, hogy a kohéziós és agrárpénzek megnyirbálása elmosná az európai projekt társadalmi támogatottságát. A 17-ek ráadásul egy sajátos ellenjavaslattal éltek: a megszorítások helyett halasszák el a koronavírus-járványok idejéről származó adósságok évi 25 milliárd eurós visszafizetését, és töröljék el a gazdagabb országoknak járó költségvetési visszatérítéseket.
Hálátlan feladat az íreknek, új brüsszeli adók jöhetnek
A vita közepén áll Írország, amely jelenleg az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztét tölti be. Az ír diplomácia feladata lenne összeállítani az úgynevezett tárgyalási alapokat, amely számszerűsítené a kompromisszumos lehetőségeket a tagállamok számára a közelgő októberi brüsszeli csúcstalálkozóra. Írország a tárgyalási dokumentumban várhatóan eleve több mint 100 milliárd euróval fogja megkurtítani az Európai Bizottság eredeti, kétezer milliárd eurós keretét. Ezt a 100 milliárdot akarják a kohéziós és mezőgazdasági keretből elvenni.
A brüsszeli kapkodás oka, hogy ketyeg a politikai óra. Ha a tagállamok nem jutnak dűlőre az idei év végéig, a 2027-ben esedékes francia, lengyel és olasz nemzeti választások végleg kisiklathatják a tárgyalásokat, mivel a kampányüzemmódba kapcsoló kormányok egyike sem engedheti majd meg magának, hogy Brüsszelben lemondjon a hazai gazdák pénzéről.
Miközben a viták a kiadási oldalon folynak, a forrásoldal legalább ennyire problémás. Az Európai Bizottság ugyanis öt új uniós szintű adó bevezetését javasolja, amelyektől évi 66 milliárd eurós bevételt remélnek a koronavírus-hitelek törlesztésére. Bár Párizs határozottan támogatja ezt a csomagot, a 17 kohéziós tagállam levelükben előre rögzítette: csak olyan új adókat fogadnak el, amelyek igazságosak, egyszerűek és nem regresszívek, jelezve, hogy nem hagyják magukat hátrányos helyzetbe hozni a brüsszeli adóztatás által. Ha nem születik gyors megállapodás, António Costa, az Európai Tanács elnöke szerint 2028 januárjától megszakadhatnak a közvetlen kifizetések standard programjai, ami azonnali likviditási válságot jelentene az európai agráriumnak.
