A forradalom újra a francia barikádokra vezette a népet

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Diákok tömegei tódultak szinte egyik napról a másikra a francia városok utcáira, hogy hangot adjanak elégedetlenségüknek. Túl sok a lecke, zsúfolt a tanterem, romos az épület, alulfizetettek és alulképzettek a tanárok, vagyis radikális megoldásra van szükség. Ennyi pedig Franciaországban már 1789 óta elég. A szépen csengő indokokat pedig azonnal meghazudtolta a valóság, mert nem csak diákok vannak az utcán.

2026. 10. 20. 6:30
Fotó: MUHAMMED SAID TAKO Forrás: ANADOLU

A profi tiltakozók

A jelek azonban arra utalnak, hogy Franciaország egyes közösségei erre készültek. Alaposan kidolgozott terv alapján robbantak ki a tüntetések szinte egyszerre. A tüntetőknél előre legyártott plakátok, a megszólaló fiatalok tökéletesen tudatában voltak annak, miként kell súlyozni a mondanivalójukat. 

Kicsit távolabbra tekintve Indiában egy nagyon hasonló tüntetés zajlott le, több tízezer emberrel, diákokkal, nagyon hasonló célokért, megmozdulások voltak Brazíliában, Portugáliában, Görögországban, Spanyolországban is.

 Nagy-Britanniá­ban és az Egyesült Államokban szintén utcára tódultak a fiatalok, megemlékezve az izraeli–palesztin háború legfrissebb fejezetének harmadik évfordulójáról. A nagy tömegek egy része egyáltalán nem rejtette véka alá, hogy a közös nevező a vörös ideológia, amelyből levezetik a megoldásokat. Franciaországban egy fiatal sarlós-kalapácsos vörös lobogóval mászott fel egy köztéri emlékműre, és az se titok, hogy a szavazásra jogosult fiatalok többsége Jean-Luc Mélenchon szélsőbaloldali Engedetlen Franciaország nevű pártjával szimpatizál. 

Jean-Luc Melenchon, during the October 17 demonstration in Paris, in the Ile-de-France region of France, on October 17, 2026.
Jean-Luc Melenchon, pendant la manifestation du 17 octobre a Paris en Ile de France en France le 17 octobre 2026. (Photo by Augustin Pasquini / Hans Lucas via AFP)
Jean-Luc Mélenchon a tüntetők között. Fotó: AUGUSTIN PASQUINI / Hans Lucas

A pártvezető a rendőrséget bírálja, mert azok felléptek a diákok ellen, rassziz­mussal vádolta meg az egyenruhásokat és védelmébe vette a fiatalokat.

 A felvételek szerint Franciaországban van egy bizonyos réteg, amely bármilyen helyzetben örömmel tör-zúz, legyen az Marie Antoinette kivégzése vagy a szilveszter megünneplése autógyújtogatással, esetleg a közigazgatási reform vagy az iskolák légkondicionálása.

 Ezek meglehetősen nagy része bevándorló-hátterű fiatal, minthogy az ő körükben igen nagy azok aránya, akik család nélkül nőnek fel és nem riadnak vissza a bűnözéstől sem. A baloldali elemzők, a sajtó és a politikusok előre felmentik őket azzal, hogy a profi verőembereket a diákokkal összemossák, a rendőröket vádolják rasszizmussal, és arra mutatnak rá, a kormánynak inkább az iskolák állapotával kellene foglalkoznia, semmint a muszlim diáklányoknak megtiltani a fejkendő viselését.

A masked protester raises a cardboard sign reading "Beware, the dogs are out" above their head in Paris, France, on October 13, 2026. The demonstration was part of nationwide student-led protests demanding more funding and better conditions in education, during which police used tear gas and water cannon near Les Invalides. (Photo by Davood Maeili / Middle East Images via AFP)
Figyelem, elszöktek a kutyák! - áll a tüntető tábláján. Fotó: DAVOOD MAEILI / Middle East Images

A média belelendül

Legalábbis erről beszél a baloldali sajtó és a jó alaposan átgondolt-átkeretezett narratíva. A nagyon furcsa hátterű baloldali mozgalmak, szakszervezetek és antifasiszta csoportok kiválóan játszanak (össze) a médiával. A diákok elfoglalták a Bas­tille-t, legalábbis a helyét, ha már elődeik az épületet réges-rég lerombolták. A francia internetes oldalakon egy rendkívül fiatal, nagyon aktív, igencsak okos és jól beszélő srác jelent meg, aki úgymond „megsemmisítette” Le Pen-párti vitapartnerét, hogy a végén hitet tegyen a radikális baloldal mellett. Be is hívták a televízióba, komoly emberekkel beszélni, utólag pedig teljesen mindegy, kinek volt igaza – hiszen egy ilyen helyzetben senkinek sincs teljesen igaza és senki se téved mindenben –, a jelenségről beszélgetni kezdtek az emberek.
A médiába pedig leginkább a szenzációkkal lehet bekerülni, vagyis a sajtó nagyon szereti a tüzet és a robbanásokat, főleg akkor, ha gyerekek is vannak a képernyőn. 

A jelen helyzetben a sokat bírált romos iskolaépületekben csak Párizs környéként mintegy hétmillió eurós kárt okoztak a diákok és állandó partnereik. 

Azt ugyanakkor nehezebben lehet ezzel az elmélettel megmagyarázni, miért törték be Belgiumban egy McDonald’s étterem hatalmas üvegfalát egy elektromos robogóval azok, akik mindig ezt szokták csinálni, ha lehetőségük nyílik rá. 

Riot police drag a demonstrator by the arms and legs across the grass in Paris, France, on October 8, 2026. France's Interior Ministry said 71,500 people demonstrated nationwide, including 24,500 in Paris, as students demanded more staff, resources and improved school conditions; police used tear gas and water cannon during clashes at Place de la Bastille later in the day. (Photo by Davood Maeili / Middle East Images via AFP)
Rohamrendőrök akcióban. Fotó: DAVOOD MAEILI / Middle East Images

Közös felelősség

A kialakult helyzet Macron felelőssége, azért neki volt tíz éve, hogy csináljon valamit, és semmi se történt, mesélte lapunknak egy Párizsban élő francia férfi. Julien szerint felelős a kialakult helyzetért Francois Hollande és Nicolas Sarkozy is, mert ők se változtattak. „Nagyon könnyű beszélni arról, hogy az oktatási rendszerbe befektetünk, de teljesen más ezt meg is tenni. Talán az utolsó, aki bármit el tudott érni, Francois Mitterrand volt. De azért legyünk tisztában azzal, hogy Macron nem Mitterrand. Személyesen teljesen meg tudom érteni azokat a fiatalokat, akik kimennek az utcára, hogy legyen valami változás. A média által bemutatott felvételek félreviszik a vitát, az emberek csak azt látják, hogy égnek a kukák az utcán. A politikai élet minden szereplőjének közös érdeke volna, hogy rendezzék a közalkalmazottak helyzetét, a szélsőségeseknek is. Ezt azonban nehéz a jelenlegi helyzetben összefésülni, ahogy közeledik az elnökválasztás” – mondta Julien.

Borítókép: Utcai harc Párizsban (Fotó: MUHAMMED SAID TAKO)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.