Ez vár most az irakiakra, miután az utolsó amerikai katonai egység is elhagyta az országot

A nemzetközi koalíció iraki jelenlétének lezárása nemcsak a Közel-Keletre van közvetlen hatással, hanem a Magyar Honvédség missziós szerepvállalásának is hirtelen véget vetett. Bár sokan az Iszlám Állam azonnali újjáéledésétől és kaotikus hatalmi harcoktól tartanak, a dolog mögött egy sokkal összetettebb, gazdasági és geopolitikai sakkjátszma zajlik.

Fotó: MURTADHA AL-SUDANI Forrás: ANADOLU

Forrás: László Dávid/Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány

A szakértő felidézte: bár az Egyesült Államok katonailag elhagyta a terepet, a gazdasági pórázt nagyon is a kezében tartotta. Irak bevételei kilencven százalékban az olajexportból származnak. A 2003-as amerikai invázió óta azonban létezik egy különleges pénzügyi mechanizmus: az iraki olajbevételek nem közvetlenül Bagdad számlájára érkeznek, hanem először a New York-i Szövetségi Tartalékbankhoz futnak be. – Ez egyrészt stabilitást biztosít az iraki gazdaságnak, másrészt viszont kőkemény kontrollt az amerikaiaknak, hiszen bármikor ellenőrizhetik, sőt korlátozhatják a pénzhez való hozzáférést – mutatott rá a szakértő. Washingtonnak tehát nincs szüksége katonákra a bagdadi kormány kordában tartásához, elég, ha a pénzcsapokat felügyeli. Ezzel párhuzamosan Törökország, valamint Szaúd-Arábia is megpróbálhatja kihasználni a helyzetet.

Forrás: László Dávid/Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány

Újjáéledhet az Iszlám Állam?

A kivonulás hírére Európában azonnal megszólaltak a vészharangok: sokan attól tartanak, hogy a radikális csoportok a gyengeség jeleként értékelik a nyugati katonák távozását, és az ISIS újabb területszerző háborúkat indít, ami újabb menekülthullámot lökhet Európa felé. László Dávid szerint azonban az Iszlám Állam klasszikus, kalifátusépítő újjászületésének minimális az esélye. 

A nyilvános amerikai hírszerzési jelentések egybehangzóan állítják, hogy a terrorszervezetnek ma már nincs meg a logisztikai és katonai kapacitása egy újabb nagy ívű offenzívához. Az elmúlt években a terrortámadások száma elenyésző lett Irakban.

 A szakértő megjegyezte ugyanakkor, hogy a háborúnak nincs vége, csak a jellege változott meg. Az alvósejtek felkutatása és felszámolása ezentúl teljes egészében az iraki biztonsági erőkre hárul. Ők nincsenek teljesen egyedül, hiszen az elmúlt évtizedben éppen a nemzetközi koalíció képezte ki és szerelte fel őket, és az amerikaiak a háttérből továbbra is támogatni fogják Bagdadot.

A fenyegetés nem szűnt meg, csupán átalakult, és ezt Európa is a saját bőrén tapasztalhatja meg. Az Iszlám Állam ideológiája a virtuális térben él tovább, és képes magányos elkövetőket radikalizálni. Egy másik probléma Irakon belül, hogy a bagdadi kormány képtelen integrálni vagy lefegyverezni a fegyveres milíciákat, amit Irán és szövetségesei rendszeresen kihasználnak

– idézte fel a szakértő.

Nem maradnak teljesen magukra az iraki fegyveres erők a terrorizmus elleni harcban (Fotó: YOUNIS AL-BAYATI / AFP)

Magyar örökség az iraki kivonulás után

Magyarország számára Irak stabilitása kulcsfontosságú, hiszen a közel-keleti ­káosz közvetlen hatással van az európai biztonságra és a migrációs nyomásra. Hazánk, szövetségesi kötelezettségeinek eleget téve, 2015 óta harcolt katonai erővel is a terrorizmus ellen a térségben. Az amerikai kivonulás és a logisztikai háttér megszűnése miatt azonban a Magyar Honvédség iraki missziója is a tervezettnél hamarabb ért véget, ami komoly kérdéseket vet fel a jövőbeli magyar katonai ambíciókat illetően. 

László Dávid szerint katonai jelenlét híján Magyarország befolyása drasztikusan csökken a térségben, így a hangsúly átkerül a humanitárius diplomáciára. Magyarország eddig a Hungary Helps programon keresztül hajtott végre komoly, olykor erején felüli támogatói tevékenységet a régióban. 

A program alapelve – miszerint a segítséget kell odavinni, ahol a baj van, ahelyett, hogy a problémákat hoznánk Európába – Irakban kézzelfogható eredményeket hozott.

Iraki látogatásaim során a saját szememmel láthattam, hogy a magyar segítség egész közösségeknek jelentette az utolsó reménysugarat

– osztotta meg személyes tapasztala­tait László Dávid. Az elemző kiemelte Tell-Aszkúf példáját, a keresztény többségű települést, amelyet a helyiek hálából csak „Magyarország leányaként” becéznek. Ott a magyar állami támogatásnak köszönhetően építették újjá a lakóházakat, az iskolát és a templomot az Iszlám Állam pusztítása után, lehetővé téve a családok visszatérését. A humanitárius jelenlét jövője azonban jelenleg ködbe vész. 

Magyarország humanitárius jelenléte óriási segítség a helyieknek (Fotó: YOUNES MOHAMMAD / Middle East Images)

A szakértő információi szerint az új kormányzati struktúrában a Hungary Helps jövője bizonytalanná vált: a szervezet költéseit és eddigi tevékenységét átvizsgálják, és új vezetőt választanak az élére. Bár a nemzetközi forrásokból gazdálkodó Ökumenikus Segélyszervezet továbbra is aktív marad Irakban, a közvetlen, jól látható állami szerepvállalás és a katonai jelenlét feladása után Magyarország pozíciói  gyengülni fognak a közel-keleti asztalnál.