„A kihívás a magyar iskolarendszer fenntartása” – riportunk a Felvidékről, ahol ma helyi választásokat tartanak

Helyi önkormányzati és megyei választásokat tartanak ma Szlovákiában, ami fontos megmérettetés a jövő évi parlamenti választások előtt. A Felvidéken, Csallóközben jártunk utána, milyen kérdések foglalkoztatják leginkább a magyar közösséget. A magyar oktatás, az asszimiláció és az országos politika is szóba került. Míg helyi szinten érezhető a bizalom a magyar polgármesterek, politikusok iránt, addig az országos politikában nehéz út áll a magyar képviselet előtt. Történnek ugyanakkor előremutató lépések is.

Fotó: Székelyhidi Balázs

Fotó: Székelyhidi Balázs

– Mivel most már évek óta nincs magyar képviselet a parlamentben, ezért a választó azt mondja: inkább választok egy számomra szimpatikus szlovák pártot, és ha annak odaadom a szavazatomat, akkor az képviselni fog, én pedig úgymond nem dobom ki a szavazatomat a kukába. Ezzel harcolunk mi mint etnikai magyar párt Szlovákiában – fogalmaz a képviselőjelölt, aki szerint az elmúlt időszak politikai megosztottsága a magyar közösségen belül sem segít. 

Gúta több mint tízezer fős, zömében magyar lakosságával Csallóköz egyik legnagyobb települése. Épp akkor érünk oda, amikor átadják a város teljesen megújult közösségi terét, a Szent Rozália parkot. A terület 1965-ig temetőként szolgált, majd a nyolcvanas évek közepén alakították parkká, amelyet most teljesen megújítottak, miközben megőrizték a város korábbi lakóinak emlékét is. 

Megújult a sírkert, megtisztították a sírokat, rendezték a kápolna környékét, és a park ma már egy közösségi tér. A nyáron Szent István szobrát is átadták a városháza közelében. 

De nem csak így újul meg Gúta. 

Szent István szobra Gútán
Fotó: Székelyhidi Balázs

A város polgármestere, Halász Béla ottjártunkkor elmondja, az elmúlt négy évben eladtak csaknem ötven építési telket, ahol családi házak épülhetnek, és jövő tavasztól 48 lakást adnak át, elsősorban a gútaiakat és környékbeli magyar családokat célozva. Kérdés azonban, ez elég-e a magyarság fennmaradásához.

Emberekbe ivódott bizonytalanság

Halász Béla arról is beszélt lapunknak: az iskolákat tekintve ők, városként jobb helyzetben vannak, mint a kistelepülések. Három magyar alapiskolájuk van, egy egyházi és két városi fenntartású, van egy szlovák alapiskola és egy speciális iskola is a városban, ahol magyar és szlovák foglalkozások is zajlanak. Mint mondta, biztos, hogy átszervezésre van szükség az iskolarendszerben, de ha a kistelepülésekről elmennek a fiatalok, mert úgy könnyebb érvényesülni, az nagy problémát jelentene a szlovák környezet, az asszimiláció és a csökkenő születésszámok miatt. 

A jövő kihívása az iskolarendszer fenntartása

– fogalmaz. 

Halász Béla, Gúta polgármestere
Fotó: Székelyhidi Balázs

Arra is felhívja a figyelmünket, hogy így is sok magyar család dönt úgy: szlovák tannyelvű iskolába íratja a gyerekét, hogy rendesen megtanuljon szlovákul, hogy rendesen tudjon később érvényesülni Szlovákiában. – Ez valahogy bennük maradt, és hiába is hozunk példákat, hogy mi is magyar iskolába jártunk alapiskolába, középiskolába, és ezzel együtt a szlovák egyetemet is gond nélkül elvégeztük, tudtunk érvényesülni. Egysze­rűen nem lehetett őket meggyőzni, valami miatt nem – teszi hozzá a polgármester. Ez azért sem könnyű kérdés, mert ha valaki szlovák iskolába jár, ilyen környezetben nő fel, akkor kevesebbet tanul a magyar történelemről, kultúráról, könnyebben köt vegyes házasságot, és az ő gyerekei már még kevésbé fognak kötődni magyarságukhoz.

Halász Béla arról is beszélt, Gúta, Nagymegyer vagy Dunaszerdahely olyan bástyák, ahol a magyarság még tartja magát, de ezek már csak szigetek.

Példaként említi Érsekújvár vagy Komárom esetét, ahol már a 90-es években is elhangzott egy-két szlovák szó magyarok közti beszélgetésekben, végül a magyar már csak konyha­nyelv lett, a magyar lakosság aránya pedig drasztikusan csökkent.

Jövőre parlamenti választás

Helyiekkel beszélgetve úgy tűnt, nyugodtak, tudják, hogy helyi szinten a magyar képviseletük biztosítva lesz. A jövő évi parlamenti választás azonban egészen más kérdés. Többen egyáltalán nem számítanak országos magyar képviseletre, míg néhányan bizakodók. Abban azonban a legtöbben egyetértenek, hogy addig még sok idő van hátra. 

Heringes Walter Dunaszerdahelyen arról beszélt lapunknak, nagyon fontos feladata lesz a Magyar Szövetségnek, hogy egyesíteni és mozgósítani tudja a lényegében két részre szakadt magyarságot a jövő évi választáson.

Heringes Walter
Fotó: Székelyhidi Balázs

Az egykori „testvérháború” az akkori Most–Híd és az MKP (Magyar Közösség Pártja) között abban csúcsosodott ki, hogy egyik magyar párt sem jutott be a pozsonyi parlamentbe, és ez rányomta a bélyegét az elmúlt bő évtized szlovákiai magyar politikájára is. Heringes Walter szerint sokakban megmaradt az ellentét, miközben a politika behozta a szuverenista–globalista ellentétet is. 

– Egy nemzeti közösség nem működhet így. Etnikai gyűjtőpártra van szükség, amely megpróbál, amennyire tud, középen maradni. De ugye középen meg amiatt nem maradhatsz, mert akkor úgy érzik az emberek, hogy nem szólsz hozzá se ehhez, se ahhoz. Nagyon nehéz ebben a mai megosztott, fekete-fehér, egyesek és nullások rendszerében valahol középen mozogni, mert akkor kicsit íztelen, meg szagtalan lesz az út – fogalmaz a politikus. Szerinte most a Magyar Szövetségnek egyfajta gyűjtőpártiságot kell elérnie. Úgy véli, ehhez két fő lépést kell megtenni. Az első, hogy olyan új arcokat, politikai szereplőket választ maga mellé Gubík László, a párt elnöke, akik frissességet hoznak. 

A másik pedig, hogy január­tól kezdve be kell járni az országot. Kopogtatni, beszélgetni, minden egyes háztartásba személyesen eljutni. 

Így van esély a megújulásra, egy valódi magyar képviseletre a szlovák parlamentben, amely a magyarságot képviseli, nem pedig valamiféle ideológiát.

Borítókép: Iskola Csallóközcsütörtökön (Fotó: Székelyhidi Balázs)