Karl Deisseroth patkányok idegsejtjeibe juttatta be a csatornarodopszin génjét. A sejtek kék fénnyel történő megvilágításával képes volt idegi jel kiváltására. Az áttörést jelentő eredményt 2005-ben publikálta, majd két évvel később elérte, hogy ez a fénnyel vezérelhető kapcsoló élő egerek agyában is működjön.
Az idegi jelek fénnyel történő szabályozásának ezt a módszerét ma optogenetikának nevezik, és alkalmazása világszerte gyorsan elterjedt.
Az optogenetika segítségével a kutatók feltérképezhettek olyan idegi hálózatokat, amelyek meghatározott emlékek, érzelmek és viselkedésformák hátterében állnak, ezek pedig kulcsfontosságúak a neurológiai és pszichiátriai rendellenességek megértése szempontjából.
A klinikai orvoslásban a kutatók arra használják ezt a módszert, hogy megkíséreljék visszaadni a látáskárosult emberek látását – fogalmazott a Nobel-bizottság.
Az 55 éves amerikai Karl Deisseroth 1998-ban doktorált a Stanford Egyetemen, majd 2000-ben ott szerezte meg orvosi fokozatát is. Biomérnöki, valamint pszichiátriai és viselkedéstudományi professzor a Howard Hughes Orvostudományi Intézetben és a Stanford Egyetemen.
A 72 éves német Peter Hegemann 1984-ben doktorált a Max Planck Biokémiai Intézetben. Tudományos elismeréseit az intézetben végzett kutatásaiért kapta. Jelenleg a Humboldt Egyetem professzora.
A 73 éves Georg Nagel a Frankfurti Egyetemen diplomázott 1988-ban. Jelenleg a molekuláris növényélettan professzora a Würzburgi Egyetem Molekuláris Növényélettani és Biofizikai Tanszékén. A díjjal elismert kutatásait a frankfurti Max Planck Biofizikai Intézetben végezte.
A kitüntetettek 12 millió svéd koronán (392 millió forinton) osztoznak egyenlő arányban. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át Stockholmban.
Tavaly Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós vehette át az orvosi Nobelt a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért.
