A finanszírozás jövőbeli gyakorlati irányait illetően Hölvényi György kiemelte, hogy kiemelten azokkal az országokkal kell partneri viszonyt fenntartani, amelyek maguk is áldoznak a jövőjükre. Példaként Botswanát említette, amely a GDP-jének több mint 20 százalékát költi oktatásra. Ezzel szemben komoly dilemma elé állítják az Uniót azok a tagállamok, ahol ez az arány mindössze 2 százalék, és a segélyek a korrupció miatt el sem jutnak a gyerekekhez.
Politikai harc Brüsszelben a migráció kezeléséről
Arra a kérdésre, hogy egy ilyen oktatási kezdeményezés mennyiben képes ellensúlyozni az Európai Bizottság azon törekvését, hogy a forrásokat a határvédelemre (például a Frontexre) vagy a migráció európai menedzselésére fordítsa, a képviselő azt mondta, hogy ez egy kőkemény politikai harc.
Hiába akar az Európai Bizottság bevándorláspárti lenni, és hiába akar a nyugat-európai baloldal szavazatok millióit szerezni a migránsokkal, ez a dominó egyszerűen dől meg. Világosan látszik, hogy ez a megközelítés működésképtelen
– nyilatkozta Hölvényi György. A politikus hozzátette: az Európai Parlamentben jelen lévő, Afrikát valóban ismerő szakértőknek nincsenek illúzióik a migrációval kapcsolatban. Bár a parlamentben jelenleg domináns baloldali többség a Bizottság támogatásával más irányt erőltet, a küzdelemnek nincs vége. Az oktatásfejlesztésen keresztüli helybeni segítségnyújtás az egyetlen reális eszköz arra, hogy a problémákat a gyökerüknél, még a kibocsátó országokban kezeljék.
