Nem zárják ki az ukránok, hogy lebombázzák a parlamentet: jöhet a kijevi vészrendszer

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Kijev minden eshetőségre felkészül az ukrán fővárost érő folyamatos orosz rakéta- és dróntámadások közepette. Ruszlan Sztefancsuk, a Verhovna Rada elnöke bejelentette: olyan távoli szavazási rendszert kell kidolgozni, amely garantálja a törvényhozás működését akkor is, ha a parlament kijevi épülete megsemmisülne.

2026. 11. 17. 7:58
Ruszlan Sztefancsuk, az ukrán parlament házelnöke szerint fel kell készülni arra, hogy az oroszok lebombázzák az épületet
Ruszlan Sztefancsuk, az ukrán parlament házelnöke szerint fel kell készülni arra, hogy az oroszok lebombázzák az épületet Fotó: MAREK ANTONI IWANCZUK Forrás: NurPhoto
Ruszlan Sztefancsuk házelnök  (Fotó: TETIANA DZHAFAROVA / AFP)
Ruszlan Sztefancsuk házelnök  (Fotó: TETIANA DZHAFAROVA / AFP)

A parlament épülete alatti óvóhelyen már kialakították a képviselői munkaállomásokat. Légiriadó esetén a képviselőknek körülbelül 10 percük van levonulni, ahol személyes szavazókártyájuk egyedi QR-kódjával csatlakoznak egy zárt belső hálózathoz. Amint valaki kilép az óvóhely zónájából, a rendszer azonnal bontja a kapcsolatot. A parlamenti titkárság nemzetközi szakértők bevonásával már tesztelt olyan tartalék elektronikus megoldást, amely lehetővé teszi a képviselőknek, hogy saját mobileszközeikről adjanak le hitelesített voksot.

Sztefancsuk mostani kijelentése arra utal, hogy ezt a vészforgatókönyvet egy teljes körű, épülettől független rendszerre terjesztenék ki.

Kiberbiztonsági kockázatok

A nyugat-európai parlamenti hagyományokban is van példa hasonló vészmegoldásokra: a második világháborúban, amikor 1941 májusában német bombatalálat pusztította el a londoni alsóház üléstermét, a brit parlament előbb a Church House épületébe, majd a Lordok Házának termébe költözött át, hogy egyetlen ülésnap se maradjon el.

A 21. századi Ukrajnában azonban az épület fizikai megsemmisítése mellett az orosz kibertámadások jelentik a legnagyobb akadályt. Egy távoli szavazási rendszernek egyszerre kell védettnek lennie a hekkertámadásokkal és a lehallgatással szemben, miközben megfelel az ukrán alkotmány azon előírásának is, amely szerint a képviselőknek személyesen kell gyakorolniuk a szavazati jogukat – éppen ezért a távoli szavazás bevezetéséhez várhatóan külön törvénymódosításra és széles körű politikai konszenzusra lesz szükség.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.