A liberálisok az egyént látják, a tömeget nem

Az egyes népeknek joguk van meghatározniuk, hogy kikkel akarnak együtt élni, hogy ellenálljanak a bevándorlás jelentette inváziónak — mondta a Magyar Nemzetnek adott interjúban Éric Zemmour. A ma egyik legtöbbet idézett francia értelmiségi, közíró — aki a hét végi migrációs csúcsra érkezett Budapestre — úgy véli, az antiszemitizmus elterjedése a hazájában nemcsak összefügg az iszlám bevándorlással, de szorosan össze is fonódik vele. Zemmour úgy véli, a mostani trendek mellett 2030-ra már 10-12 millió muszlim élhet Franciaországban, egyes területeken, így Párizs környékén pedig már most is kisebbségbe szorultak a tősgyökeres franciák.

A publicista szerint a politikai iszlám is fenyeget Fotó: Teknős Miklós

Ám ez már nem történik meg. Az újonnan érkezettek nem végzik el ezt a munkát, amit pedig a korábbi bevándorlónemzedékek megtettek, mert úgy gondolják, hogy az iszlám önmagában való kultúra, és úgyis felülkerekedik mindenütt. A francia elitek pedig elnézik ezt nekik. Ez tragikus Franciaországra nézve.

– Úgy véli-e, hogy a nemzetállamoknak joguk van meghatározni, hogy kikkel akarnak együtt élni? Vagy inkább az Európai Unió írhatja elő ezt nekik?

– Szerintem egy népnek joga van erről döntenie. Ebben Magyarország pártján vagyok, mégpedig kétszeresen is. Az Európai Bizottság nemcsak egyre több migránst erőltet az egyes országokra, de az asszimilációs modellt felszámolva a multikulturalizmust is ráerőltette Európára. Pedig a francia asszimilációs modell jól működött, az olasz és a spanyol bevándorlókat is jól tudtuk integrálni annak segítségével. De a mai szabályok szerint ez már nem lehetséges.

A publicista szerint a politikai iszlám is fenyeget
Fotó: Teknős Miklós

– Változhat a helyzet a májusi európai választásokat követően?

– Nem tudom. De remélem. Remélem, hogy Európa helyreállíthatja népeinek jogait, a történelmükhöz, a kulturális folytonossághoz való jogukat. Ugyanígy a határvédelemhez való jogukat, hogy ellenállhassanak az új inváziónak, gyarmatosításnak. Ugyanis nemcsak az egyéneknek, hanem a népeknek is vannak jogaik.

– Ez nem hangzik túl liberálisan...

– Ahogy mondja, a liberálisok csak az egyént látják, a tömegeket nem. Nem értik meg, hogy tömegeket nem lehet integrálni és asszimilálni.

–Nemrég a Le Figaro hasáb­jain arról írt, hogy a franciaországi újszülöttek 18-20 százalékának ma már muszlim keresztnevet adnak. Milyen jövőt vetít ez előre?

– Ez óriási szám. Ez azt jelenti, hogy 2030-ra 10-12 millió muszlim élhet majd Franciaországban. Többségbe kerülhetnek, és a saría, az iszlám jog léphet a francia törvények helyébe. Francois Hollande, az előző, szocialista köztársasági elnök az ország felosztásáról beszélt. És ha polgárháború lesz belőle?

– Elképzelhetőnek tartja tehát a Michel Houellebecq francia író negatív utópiájában, a Behódolásban megfogalmazottakat? Vagyis hogy a politikai iszlám átveheti a hatalmat Párizsban?

– Minden lehetséges, ha folytatódhat, ami most megy.

– Az antiszemitizmus nagy probléma az ön hazájában. Mennyiben függ össze a bevándorlással?

– Nemcsak összefügg, de szorosan össze is fonódik vele. A második világháború után a hagyományos, nyugati típusú antiszemitizmus már nem politikai kérdés Franciaországban. Az antiszemitizmus az iszlámmal tért vissza. Az egyik Korán-idézet szerint az elrejtőző zsidót még a szikla is elárulja. A szalafisták soha nem fogják feladni a zsidóellenességet.