„A magyar V4-elnökség célja a négy ország gyors gazdasági újraindítása” + videó

Orbán Viktor miniszterelnök kiemelte: a visegrádi országoknak a világgazdasági változások nyertesei közé kell tartozniuk.

Katowice, 2021. június 30. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Eduard Heger szlovák, Mateusz Morawiecki lengyel, Orbán Viktor magyar és Andrej Babis cseh miniszterelnök (elöl b-j) érkezik a visegrádi csoport (V4) miniszterelnökeinek csúcsértekezletére Katowicében 2021. június 30-án. A találkozón Magyarország átveszi a V4 soros elnökségét. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán Fotó: Fischer Zoltán Forrás: Miniszterelnöki Sajtóiroda

– A V4 magyar elnöksége azért dolgozik majd, hogy a megváltozott helyzetben a visegrádi országok a világgazdasági változások nyertesei közé tartozzanak

– mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán a lengyelországi Katowicében, a visegrádi csoport (V4: Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) lengyel elnökségének végén tartott csúcstalálkozó sajtótájékoztatóján. A kormányfő kiemelte: a magyar elnökség célja a négy ország gyors gazdasági újraindítása, amelyhez beruházások kellenek, és azok akkor vannak, ha alacsonyak az adók, ezért nem támogatják az adóemeléshez vezető nemzetközi kezdeményezéseket. Mint mondta: fontos az infrastruktúra is, különösen észak-déli irányban vannak komoly lemaradások. A kormányfő további lényeges célként említette a biztonságot, amely szorosan összekapcsolódik a migrációval. Kiemelte: nem támogatják a migránsok kötelező szétosztását, és a jelenlegi egészségügyi helyzetben a migráció különösen nagy kockázatot jelent. Megjegyezte ugyanakkor, hogy emellett sürgetik a nyugat-balkáni országok európai integrációját.

Intellektuális újraindításra is szükség van, ezért a visegrádi országok külön-külön és együtt is részt vesznek az EU jövőjéről szóló vitában.

Orbán Viktor gratulált Lengyelországnak az elmúlt egy évben nyújtott teljesítményéhez, azt mondta, az elmúlt évtizedek legnehezebb évét fogta ki az ország a V4 elnökeként. A négy ország között azonban megmaradt az együttműködés, egyikük sem maradt egyedül a bajban – fogalmazott. Hozzátette: együttműködtek a külföldön rekedt emberek hazahozatalában, az eszközök szétosztásában, orvosokat küldtek és a vakcinák tekintetében is segítséget nyújtottak egymásnak.

Kitért arra, hogy a koronavírus-járvány után a világ megváltozott, átrajzolták a világgazdasági és a világpolitikai status quót. Létrejött Ázsiában a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezete és megvalósult a Brexit. Fontos a továbbiakban is jó kapcsolatot ápolni Nagy-Britanniával – szögezte le.

Arról is beszélt, hogy a V4-en belül is történtek fontos dolgok. Ha a négy ország egy entitás volna, a világ 17. legnagyobb gazdasága lenne, amelynek a növekedése kétszerese az EU-énak, az államadóssága az egész EU államadósságának csak a 4 százaléka, és Németország után itt dolgozik a legtöbb ember az unióban – sorolta. Hozzáfűzte: szorgalmas és dolgozni akaró országokról van szó.

Kérdésre válaszolva Orbán Viktor kifejtette: a legfontosabb az infrastrukturális elmaradás leküzdése. A hidegháború idején az összeköttetések Kelet-Nyugat irányban épültek ki, ma is ezzel élünk, de a V4 szempontjából kulcsfontosságú lenne az Észak-Dél irányú összeköttetések kiépítése is – mutatott rá. Hozzátette: kérdés, hogy az EU pénzügyi lehetőségeiből mennyit tudnak bevonni e célok megvalósítására. A miniszterelnök ugyancsak fontosnak nevezte, hogy Közép-Európa jelentős gazdasági súlyt képvisel az EU-ban, ezért „nem lehet úgy beszélni velünk”, ahogy az utóbbi időben ez néha előfordult. Közép-Európa olyan súlyt képvisel az európai gazdaságban, amely tiszteletet parancsol – jelentette ki.

Kiemelte: nem fogadják el, hogy másik uniós tagállam mondja meg, hogy a magyar gyermekeket hogyan neveljék, hogy azt mondja, egy közép-európai országot térdre kell kényszeríteni.

Ennek véget kell vetni, a közép-európai országok teljes jogú uniós tagállamok, amelyek komoly teljesítményt tettek le az EU asztalára, jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy az unió lépést tudjon tartani más térségekkel, és elvárják a nekik járó tiszteletet

Orbán Viktor magyar (jobbra) és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a visegrádi csoport miniszterelnökeinek csúcsértekezletén tartott sajtótájékoztatón Katowicében 2021. június 30-án. A találkozón Magyarország átveszi a V4 soros elnökségét
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Facebook-posztjában úgy fogalmazott: a lengyel elnökség az elmúlt évtizedek legnehezebb egy évét fogta ki, de kiválóan helytállt. Kiemelte ugyanakkor, hogy a magyar elnökség feladata annak biztosítása lesz, hogy Közép-Európa gyorsan újra tudjon indulni. Ehhez beruházások, biztonság és regionális stabilitás kell.

Szijjártó Péter szerint ennek érdekében meg kell akadályoznunk, hogy bárki adóemelést vagy illegális migránsok befogadását kényszerítse ránk, valamint fel kell gyorsítanunk az EU bővítését a Nyugat-Balkán irányába.

Orbán Viktor miniszterelnök (jobbra a második) a visegrádi csoport miniszterelnökeinek csúcsértekezletén Katowicében 2021. június 30-án. A kormányfő mellett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (jobbra a harmadik)
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Mi egy olyan Európát akarunk, amelyben az együttműködés a kölcsönös tiszteletre, az erős nemzetállamokra épül

– fogalmazott Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára szerdán Budapesten annak a Klauzál utcai tűzfalfestménynek az átadásán, amely a Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia alkotta V4-ek megalakulásának harmincadik évfordulójára készült.

Az államtitkár kiemelte: a visegrádi csoport ma elsősorban a józan észt, az összefogást és erőt, valamint a járványhelyzet utáni újraindulást jelenti Európában. Úgy látja: a józan ész leginkább a migráció kezelésében mutatkozott meg, amikor a V4-ek elmondták, hogy nem akarnak kevert társadalmakat és felhívták a figyelmet a migráció jelentette terror- és egészségügyi veszélyekre.

Varga Judit: Mi készen állunk!

Most rajtunk a sor! Július 1-től Magyarország veszi át a V4 soros elnökségét Lengyelországtól. Közel két évtizedes uniós tagságával a háta mögött Közép-Európának komoly üzenetei vannak Európa jövőjével kapcsolatban. A magyar V4-elnökség ezeket az elveket fogja képviselni az előttünk álló politikai ütközetekben – olvasható Varga Judit Facebook-bejegyzésében.

Az igazságügyi miniszter kifejtette: A nemtelen ideológiai támadások és provokációk közepette nagyon fontos, hogy mindig emlékezzünk arra, miért jött létre az Európai Unió: hogy erős nemzetek erős szövetsége legyen. Ez a gondolat tette sikeressé, háborúktól mentessé, szabaddá és a világ legélhetőbb helyévé kontinensünket. Ezért fontos, hogy értékeinket ne tucat ideológiákban és irányzatokban, hanem a nemzeti identitások és regionális együttműködések sokféleségében mérjük.

A V4-ek sikere régóta abban rejlik, hogy pártállástól függetlenül, rugalmasan és hatékonyan tudnak együttműködni a nemzeti kormányok. Ezt a jó szokásunkat kell megőriznünk és a jövő júliusig tartó V4-elnökség alatt Magyarország is erre fog törekedni.

Programunk alapelve, hogy minden dossziéban, minden politikai manőverben, minden gazdasági együttműködési kérdésben aktivizáljuk szövetségünket, hiszen tudjuk jól: nemcsak infrastrukturális kihívásaink, nemcsak a szellemi-kulturális hagyományaink és történelmünk kötnek össze minket, de a jövő kihívásait is csak együtt tudjuk leküzdeni itt, Közép-Európában. Mi készen állunk! Hajrá, V4-ek! Hajrá, Közép-Európa! – zárta a Facebook-bejegyzését az igazságügyi miniszter.