Az osztrák kancellár szerint Brüsszel csal a vakcinákkal

Egyesek tényleg többet kapnak. A Magyar Nemzet értesülése szerint ennek az az oka, hogy a lakosságarányos elosztás rendje, az úgynevezett pro rata elv valójában nem elvszerűen működik, mert bizonyos torzító hatásokat is beépítenek a rendszerbe.

Kurz aránytalannak és tisztességtelennek nevezte a vakcinák EU-n belüli elosztását Fotó: Ronald Zak Forrás: MTI/AP/Ronald Zak

Kurz aránytalannak és tisztességtelennek nevezte a vakcinák EU-n belüli elosztását
Fotó: MTI/AP/Ronald Zak

Az jár jól, aki az év végére is bevásárolt

Az uniós vakcinaelosztást jól ismerő uniós forrásból ugyanakkor a Magyar Nemzet úgy értesült, hogy nem ez az egyetlen oka a tagállamok közötti elosztásokban tapasztalt aránytalanságnak,

a pro rata elv néven is ismert elvben lakosságarányos elosztási rend nem elvszerű működésének.

Noha az Európai Unió oltóanyagokkal kapcsolatos stratégiája eredetileg azt ígérte a tagállamoknak, hogy a blokknak lekötött vakcinák lakosságarányosan lesznek elosztva, s a hivatalos kommunikáció továbbra is kizárólag ezt hangsúlyozza, a valóságban a pro rata elven kívül egy másik elv is érvényesülni látszik. Úgy tudjuk, hogy azon országok esetében, amelyek már a harmadik és a negyedik negyedévre is rendeltek az Európai Gyógyszerügynökség által már jóváhagyott vakcinákból – tehát a Pfizer/BioNTechből, a Modernából és az AstraZenecából –, az EU pozitív arányban torzítja a lakosságarányos elosztást: nagyobb megrendelési állományt rendel az adott tagállamhoz. A lakosságarányosságon alapuló egyezség tehát valóban sérül, mivel bizonyos tagállamokkal szemben pozitív diszkriminációt alkalmaznak a vakcinaelosztás során, s ez lehet a magyarázat arra, hogy Dánia és Málta miért jár az élen a vakcinációban.

Borítókép: Sebastian Kurz osztrák kancellár sajtóértekezletre érkezik a bécsi kancellári hivatalba a koronavírus-járvány idején