– Azt gondolom, hogy az efféle parlamenti állásfoglalások mögött kétféle indok bújik meg. Egyrészt az ideológia: nem titok, hogy az Európai Parlament (EP) baloldali többsége az egységes Európa kialakításában érdekelt. A másik, hogy
a magyarországi és a lengyelországi ellenzéki pártok úgy gondolkoznak és arra játszanak, hogy amennyiben az otthon hatalmon lévő konzervatív kormányok elől elzárnának bizonyos EU-s forrásokat, azok rögtön megbuknának. A szóban forgó ellenzéki erők egész egyszerűen így akarják hatalomra juttatni saját magukat.
A delegációnk márpedig nem szavazza meg az újabb jogállamisági állásfoglalást – mondta a Magyar Nemzetnek Kosma Złotowski, a lengyel Jog és Igazságosság kormánypárt európai parlamenti képviselője tegnap Strasbourgban, mielőtt az EP a kondicionalitásrendelet alkalmazásáról vitázott. A lengyel kormánypárti politikust lapunk arról is kérdezte, hogy az épp a jogállamiságra összpontosító európai parlamenti állásfoglalás miért mellőzné az Európai Unió Bírósága előtti magyar és lengyel keresetet. Utóbbi a jogállamisági mechanizmus uniós joggal való összeférhetőségét vizsgálja. – Ne aggódjon, rövid időn belül valószínűleg egy olyan állásfoglalással is előállnak majd az EP-ben, miszerint jobb lenne, ha egy teljesen új uniós bírói fórum jönne létre. Az biztosan a magyar és a lengyel baloldal kénye-kedve szerint cselekedne. A viccet félretéve, épp az európai baloldal vádol minket azzal, hogy nem követjük a jogállami elveket.
Szerintem pedig Magyarország és Lengyelország is messzemenőkig elkötelezett a joguralom iránt
– fogalmazott lapunknak Złotowski.
A lengyel európai parlamenti képviselő szerint a nemzetállamoké a főszerep az EU-ban Forrás: Európai Parlment
Az EP perrel való fenyegetéséről elmondta: az Európai Bizottságnak nem kellene megijednie a parlamenttől. – A jogi eljárással való fenyegetőzést egyébként egyenesen nevetségesnek tartom. Az EP-nek persze joga van bíróságra cipelni a bizottságot, de véleményem szerint ennek most nincs itt az ideje. A jogállamisági feltételrendszerről szóló rendelet létezik, ám az Európai Bizottság szerint sincs most lehetőség arra, hogy az alapján intézkedéseket foganatosítsanak. Az Európai Parlament persze vizionál indokokat, ami nem is csoda, hiszen
a baloldali pártok arra törekszenek, hogy az EP-t az unió legerősebb intézményévé tegyék
– szögezte le az európai parlamenti képviselő, aki szerint jelenleg is egy intézményközi politikai küzdelmet látunk. Mint arra felhívta a figyelmet, az Európai Unió viszont nem egy föderális szervezet, hanem huszonhét tagállama van.
– Az országok kezében kell hagyni az irányítást, nekem a saját szavazóim erre adtak megbízatást. A magyar és a lengyel kormánynak szerintem éppen emiatt sem érdemes letérnie a jelenlegi útról, hiszen a baloldali nyomásgyakorlás nemcsak kiszámítható, de az uniós szerződésekkel is ellentétes. Amennyiben föderális államot akarnak létrehozni az EU-ból, ahhoz mindenkinek a hozzájárulására szükség van.
A politikai ellenfeleink azt gondolják, hogy Európa történelme nagyon komplikált és válságokkal teli, a béke pedig csak úgy őrizhető meg, ha a nemzetállamok közötti különbségeket felszámolják. Lényegében a történelmet írnák újra.
Mi persze nem értünk egyet az új Európáról szóló elképzeléssel, szerintünk épp az adja az EU esszenciáját, hogy többek között lengyelek, magyarok, horvátok alkotják. Az EU egy nagyon jó platform arra, hogy megértsük egymást. Mert ne legyen kétség afelől, hogy meg akarjuk érteni a németeket, a franciákat. Föderális uniót viszont nem akarunk – húzta alá Kosma Złotowski a vita alapjairól szólva.
