Másfél év munkája van a meghívóban

A magyar—amerikai kapcsolatok utóbbi években bekövetkezett látványos javulásával, illetve a Trump-kormány Közép-Európára és hazánkra irányuló gyakorlatias nyitottságával magyarázzák a lapunknak nyilatkozó diplomaták és szakértők, hogy áttörés következett be: Donald Trump május 13-án fogadja Orbán Viktort. Szijjártó Péter tegnap megerősítette a két vezető találkozóját. A szerdán érkezett meghívó kézbesítését egy vezető diplomatánk szerint felgyorsította a két ország nemrég aláírt védelmi együttműködési megállapodása és hazánk Izrael-barát politikája. Fegyverzet- és energiabeszerzésről is szó eshet majd a Fehér Házban.

Az amerikai elnök vezette kormány gyakorlati, nem pedig ideológiai politikát folytat Fotó: Reuters

Radványi Miklós, a Frontiers of Freedom (Szabadság határai) amerikai alapítvány külpolitikával foglalkozó alelnöke fél éve még arról beszélt: „Orbán hiába másolja Trump politikáját, ettől nem tartják jó fiúnak a Fehér Házban.”

Megértéssel fordulnak a magyar vezetés felé

Mások viszont ekkor már rég látták, hogy Washington egyre nagyobb megértéssel fordul a magyar vezetés felé. A most tervezett találkozóhoz képest szinte napra pontosan egy éve fogadta John Bolton, Trump nemzetbiztonsági tanácsadója Megyesy Jenőt, Orbán Viktor – azóta visszavonult – főtanácsadóját.

A találkozóban Heather Conley és Charles Gati amerikai Közép-Európa-szakértők rögtön megérezték Orbán fehér házi meghívásának előszelét, és a The Washington Postban figyelmeztettek ennek „veszélyeire”. Conley és a magyar származású Gati úgy vélik, Trump hízeleg Orbánnak, a megbékélési politikája elhibázott, Washington pedig ölbe tett kézzel nézi majd a magyar demokrácia felszámolását.

Érveik a következők: az „Orbán-rendszer” lebontja a „fékek és ellensúlyok” rendszerét, megvonva többek között a sajtó és a civil szféra szabadságát, és kiszolgálja Vlagyimir Putyin orosz elnököt.

Gati már 2014-ben – a második fideszes parlamenti kétharmad után, de még bőven Barack Obama elnöksége alatt – arról cikkezett a The American Interest hasábjain: lekerült a maszk, Orbán Putyin „kicsi énje”. Többek között azt is szorgalmazta: Washington vesse fel az EU-nál, Magyarország egyáltalán a szervezet tagja maradhat-e.

A CEU ügye az elnök számára nem létkérdés

Csakhogy az elmúlt években óriásit változott a helyzet. A két ország több kérdésben – így a migráció ellenzésé­ben vagy a nemzeti szuverenitás előtérbe helyezésével – is azonos álláspontra került, rendszeressé, sőt barátivá vált Szijjártó Péter és amerikai kollégája, Mike Pompeo kapcsolata, és a Trump-adminisztráció általában is szakított Obama politikájával: a vele egyet nem értők szégyenpadra ültetésével, valamint Közép-Európa háttérbe szorításával.

– Trump és Orbán találkozója annak az amerikai erőfeszítésnek a része, amely meg kívánja erősíteni a közép-európai országokkal való kapcsolatokat, és különösen az olyan EU- és NATO-államokkal ápoltakat, mint Magyarország is, amelyek reagáltak Oroszország és Kína nyitására.

A washingtoni találkozó mindkét ország és vezető szempontjából eredményes lehet – mondta tegnap a Magyar Nemzetnek Minneapolisból Barry Casselman amerikai politikai elemző.

Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára kérdésünkre úgy vélte, a Trump-kormány gyakorlati, nem pedig ideológiai politikát folytat, a magyar álláspontok pedig felsorakoztak az amerikaiak mellé.

– A CEU ügye Trump számára nem létkérdés – felelte azzal kapcsolatban, hogy a Soros György üzletember által alapított, budapesti székhelyű amerikai egyetem ügye fokozatosan lekerült a kétoldalú kapcsolatok napirendjéről, már Pompeo februári látogatásakor sem szerepelt a hivatalos témák között.