„Szülőföldünk elhagyására kényszerítenek”

A 2019-ben elfogadott ukrán államnyelvi törvény fokozatosan számolja fel az Ukrajnában élő kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarság eddigi nyelvi jogait. Tavaly nyár óta a repülőterek, a vasútállomások és az autóbuszmegállók neve csak ukránul van kiírva, és az ügyintézés is csak államnyelven történhet a szomszédos országban, idén januártól pedig már az ukrán nyelvű kiszolgálás is kötelező. Mindezenfelül július 16-án az ukrán nyelvtörvény újabb szigorító rendelkezései léptek életbe a kultúra, a turizmus és a szórakoztatóipar területén. A Magyar Nemzet kárpátaljai lakosokat kérdezett arról, hogyan élik meg a változásokat.

Szolyva, 2017. november 18. Résztvevők a Kárpátalja magyar férfilakosságának 1944 novemberi, szovjet lágerekbe történt elhurcolásának 73. évfordulóján tartott megemlékezésen Szolyván, a deportáltak egykori gyűjtőtáborának helyén létesített emlékparkban 2017. november 18-án. MTI Fotó: Nemes János Fotó: Nemes János

Óvodások Kárpátalján. Veszélyeztetett kisebbségek?
Fotó: MTI/Nemes János

A 2017-ben jóváhagyott új oktatási törvény kimondja, hogy az iskolákban államnyelven kell tanítani, és ezáltal a nemzeti kisebbségeket, többek között a 150 ezres kárpátaljai magyarságot fosztja meg attól az alapvető jogától, hogy anyanyelvén részesüljön oktatásban. A legutóbbi, 2001-es népszámlálás adatai alapján Kárpátalján összesen 151 516 magyar él, ez a terület népességének 12 százaléka.