Újra tárgyalóasztalhoz ül Washington és Moszkva

Öt évre meghosszabbíthatja a Barack Obama idején Oroszországgal megkötött, most februárban lejáró atomalkut Joe Biden új amerikai elnök. A nemzetközi biztonsági szerződések terén ugyanakkor ez inkább kivételnek mondható: a szakértők nem számítanak az Egyesült Államok visszatérésére a Donald Trump vezetése alatt korábban felbontott egyezményekhez, ahogy Moszkvával és Pekinggel sem várható megbékélés. USA tavalyi kilépését követően Oroszország a múlt héten kezdte meg a Nyitott égbolt szerződés felbontását, amely az európai biztonsági rendszer egyik alappillérének tekinthető. Fél év van rá, hogy megmentsék a megállapodást.

Amerikai THAAD-rakéták akcióban. Ez a fejlett fegyverrendszer is védi a baráti országokat Fotó: Reuters

Már nem lehet visszacsinálni

Tálas Péter szerint szintén nem várható változás a Donald Trump által korábban felbontott nemzetközi biztonsági szerződések terén sem, ilyen szempontból az Új START megújítása kivételt jelenthet.

– Azok a szerződések, amelyekből más felek is kiléptek már, szinte egészen biztos, hogy a régi formájukban nem fognak visszaállni, azokat már nem lehet visszacsinálni

– mondta lapunknak Tálas. A változás azoknál az egyezményeknél várható, amelyeket Washington egyoldalúan rúgott fel, és amelyek az elmúlt években Amerika részvétele nélkül is működtek tovább.

Az Egyesült Államok az elmúlt másfél évben több nemzetközi egyezményből is kihátrált: 2019 elején függesztették fel a közepes hatótávolságú nukleáris erők szerződésében (INF) való részvételüket, tavaly májusban pedig a Nyitott égbolt egyezményből léptek ki. Tálas Péter úgy véli, hogy korábban az európai biztonsági rendszer egyik alappillérének tekintett INF szerződéshez is csak akkor térhet vissza az Egyesült Államok, ha abba Kínát is sikerülne bevonni, amire jelenleg nem sok esély mutatkozik.

A Nyitott Égboltnak is vége

Közben úgy tűnik, hogy az európai biztonsági mechanizmusok egy másik fontos eleme sem menthető már meg: Moszkva január közepén jelentette be, hogy az USA tavalyi kilépését követően „értelmetlenné vált” a szerződésben való részvétele, és elindítják a kilépési folyamatot. A Nyitott égbolt szerződés 2002-ben lépett életbe az 1992-ben történt aláírást követően. Az egyezmény lehetővé tette, hogy az aláírók nyíltan gyűjthessenek információkat egymás haderejéről és a másik ország területén zajló eseményekről. A résztvevők megnyitották a légterüket, lehetővé téve a fegyvertelen megfigyelő repülőgépek áthaladását.

A Nyitott égbolt hozzájárult az általános bizalom kialakulásához a hidegháborús korszak után. Az Egyesült Államok kilépését követően 33 aláírója maradt – Kanada, Törökország és Oroszország mellett szinte az összes európai állam, többek között Magyarország is. Az orosz kilépési folyamat hat hónapig tart, ami alatt elméletileg elképzelhető egy új egyezség megszületése, és a kilépés visszavonása.