Mindent megtesz maga ellen a BKV?

Ha minden vágyam, hogy pénzt adjak a BKV-nak egy szolgáltatásáért, érdemes volna ezt nem minden eszközzel akadályoznia közös cégünknek. Szilveszteri jegyvásárlás.

2013. 01. 03. 5:14
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A bringás is kényszerül olykor töme... őőő, közösségi közlekedni. Talán bocsánatos bűn például, hogy a szilveszteri éjszakába magam sem pattantam nyeregbe, szépen is néznék ki kiemelt kék hírként az MNO-n – „Petárdára hajtott, meghalt...” Szóval visszavettem, és élve a BKV hangzatos felajánlásával, hogy itt, ott és amott jegyet lehet venni az év utolsó estéjén, felkerestem a közlekedési szempontból legígéretesebb pontot, hogy beszerezzek törökbálinti kiutazásomhoz egy-két környéki jegyet (bár a létét nem reklámozzák agyon, lehet kapni, méghozzá olcsóbban, mint vonaljegyet, ami korábban kötelező volt a Budapest határait elhagyó buszjáratokra).

Első állomás, Deák Ferenc tér. A naponta legtöbb utast áteresztő budapesti tér templomkapu előtti (Meki felőli) lejárójánál próbálkoztam először, de ott egy bezárt pénztár és egy kígyózó sorban „folytatódó” jegyautomata várt (dehogy várt...). Csak akkor értettem meg, hogy ki az, aki ebbe pénzt mer bedobni, amikor átevickéltem a másik Deák téri pénztárhoz, ahol a villamos-végállomás lejárójáig álltak az emberek délután 4-kor. A kettő között egyébként átmetróztam a Ferenciek terére jegyekért, de ott azt mondta a segítőkész leányzó, hogy nekik ilyen jegyük már nincs, 2013-as jegyet pedig még nem adhat ki, még az új áron sem(!). Javasolta még, hogy menjek át a Deákra, akkor persze még nem tudtam, hogy a másik pénztárt majd „nyitva” találom. Nevezzük most mellékesnek, hogy több vonaljegy árának költségébe veri egy „ez a jegy nálunk már elfogyott” típusú tréfa azt, akinek nincs bérlete...


Végül úgy döntöttem, hogy az Árpád hídi állomásnál próbálok szerencsét, ahol laza 20 perces sorállás végén – ennyi idő kell a Népliget–Déli távhoz, bringával... – nagy nehezen előkotortak nekem 4 darab 250 forintos környéki jegyet, de külön felhívták ott is a figyelmemet, hogy jövő évit még nem tudnak adni, mert nem, és kész. (Elég vicces és elgondolkodtató, hogy egy ilyen, sok milliárdot „mozgató” cégnél hogyan létezik az, hogy az év minden egyes napján tudnak másnaptól, harmadnaptól stb. érvényes tiketteket kiadni, december 31-én viszont nem. Mert az oké, hogy nem tudják előre az adott pénztárban, hogy egy ilyen sztorit majd valaki leír; de miért kell ahhoz minőségi „fenyegetettségi érzés”, hogy az „utasorientált magatartás tanúsítása” ne csak az elektronikus panaszkönyv válaszleveleiben szerepeljen? Miért nem alap?)

Nem kell lázítanom semmilyen bringást, és tényleg olyan szívesen írtam volna a Jézuskától kapott villogós sisakomról vagy bármi másról, de ahhoz, hogy egy alapszolgáltatást többen akarjanak igénybe venni (mert merem remélni, ez jól felfogott érdeke és célja mindannyiunk közös közlekedési cégének), ezekre a könnyen kiküszöbölhető hibákra egy hangyányival több figyelmet kéne szentelnie az üzemeltetőnek. Az élhető városokért bringásként továbbra is a BKV/BKK-t tekintem fő „szövetségesnek”, de így csak kényszerbékávézó maradok.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.