Egyre nagyobb figyelem irányul a magyar film klasszikusaira a nemzetközi fesztiválokon

A magyar film fiatal tehetségei mellett a klasszikusokra is egyre nagyobb figyelem irányul a filmművészet nemzetközi fórumain, ezt mutatja a 69. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (Berlinale) programja is – mondta Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója a közmédiának vasárnap Berlinben.

Kiemelte, hogy a filmfesztiválok közönsége az új művek mellett a klasszikus alkotások iránt is mindinkább érdeklődik, a nézők „valahogy ráéreznek a régi filmek üzenetére”, így a magyar film „régi vonulata” is „a reneszánszát éli”.

A tavalyi Berlinale egyik nagy sikere volt Enyedi Ildikó Az én XX. századom című alkotása felújított változatának világpremierje, Cannes-ban pedig a többi között Jancsó Miklós Szegénylegények és Makk Károly Szerelem című filmjének digitálisan felújított verzióját vetítették – mondta Havas Ágnes.

Rámutatott, hogy ezeket a műveket is a Filmalap igazgatóságaként működő Magyar Nemzeti Filmarchívum filmdigitalizációs és filmrestaurációs programjában újították fel, ahogyan Mészáros Márta Örökbefogadás című alkotását is, amellyel a művész 1975-ben első női rendezőként elnyerte a Berlinale legjobb filmjének járó Arany Medve-díjat.

Mészáros Márta klasszikusa több mint négy évtized után visszatér a Berlinaléra, ezúttal 4K felbontású, felújított változatban. A német főváros magyar kulturális intézetében, a Collegium Hungaricum Berlinben a fesztivál alkalmából szerdán a rendező két további munkáját, az Ők ketten, valamint a Napló gyermekeimnek felújított változatát is bemutatják, továbbá pódiumbeszélgetést rendeznek Mészáros Márta és az egyik leghíresebb német színésznő, Hanna Schygulla részvételével.

Szintén felújított klasszikus Tarr Béla Sátántangó című filmje, amely a 25 éve tartott elsöprő sikerű világpremier után tér vissza a Berlinaléra: a fesztivál utolsó előtti napján, szombaton vetítik.

Azonban a Berlinale a fiatal magyar tehetségekre is figyel, ezúttal két animációs rövidfilmet hívtak meg: Buda Flóra Anna Entropia és Tóth Luca Lidérc úr című alkotását – mondta Havas Ágnes.

Azzal kapcsolatban, hogy mindkét rendező a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen (MOME) végzett, és az Entropia a Filmalap támogatásával a MOME produkciójában készült, kiemelte, hogy külön programmal támogatják a MOME, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara (ELTE BTK) és a Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős hallgatóinak diplomafilmjeit.

„Figyelünk arra, hogy ezek a fiatalok ne érezzék magukat árván, amikor kilépnek az életbe” – mondta Havas Ágnes. Hozzátette, hogy egy úgynevezett inkubátorprogramot is indítottak első filmjükre készülő rendezők támogatására. Ennek a projektnek az eredménye Kárpáti György Mór Gerilla című műve amelyet külön vetítésen is bemutatnak a Berlinaléval párhuzamosan futó nemzetközi filmvásáron (European Film Market, EFM) – mondta a Filmalap vezérigazgatója.

Havas Ágnes kiemelte, hogy a Gerilla forgalmazási jogát megvásárolta az egyik legtekintélyesebb európai központi nemzetközi filmforgalmazó társaság, a The Match Factory. Hozzátette, hogy az EFM-en is egyre sikeresebb a magyar szereplés, ezt jelzi, hogy a Filmalap évente nagyjából egymillió euró (320 millió forint) bevételre tesz szert filmek külföldi értékesítéséből.

A múlt csütörtökön kezdődött 69. Berlinalén 74 országból 400 filmet mutatnak be. A német főváros filmfesztiválja a cannes-i és a velencei mellett a legjelentősebb az A-kategóriás nemzetközi szemlék sorában. A magyar filmművészet számára is fontos bemutatkozási fórum, az Arany Medvét 2017-ben Enyedi Ildikó nyerte el Testről és lélekről című alkotásával.