Koszorúzással emlékeztek Komlós Jucira egykori lakhelyénél Budapesten

Koszorúzással emlékeztek Komlós Juci (1919-2011) Jászai Mari-díjas színésznőre születésének 100. évfordulója alkalmából egykori lakhelyén, a Városmajor utca 49. szám alatt elhelyezett emléktáblánál szerdán Budapesten.

Hegedűs D. Géza Kossuth-díjas színész, rendező, a megemlékezést szervező MASZK Országos Színészegyesület elnöke hangsúlyozta: olyan fantasztikus művészi pálya volt Komlós Jucié, amely csak keveseknek adatik meg; nevéhez hatalmas drámai alakítások fűződnek.

Komlós Juci az 1930-as évek közepén kezdte pályáját Rózsahegyi Kálmán színészképző iskolájából indulva, számos vidéki és fővárosi színházban dolgozott.

Hegedűs D. Géza kitért arra is: a MASZK Országos Színészegyesület és a Nemzeti Színház közös kezdeményezést indított az előző színészgenerációk emlékének ápolására, a terveik között emléktábla-állítások, megemlékezések mellett egy könyvsorozat is szerepel.

Komlós Juci 1919. február 10-én született Szabadkán. Pályáját 1935-ben a Király Színházban kezdte. Játszott Szegeden, Miskolcon, az Operettszínházban, 1947 után a Művész, a Magyar Színházban, a Vidám Színpadon, 1957-től a József Attila, 1965-től a Thália Színházban. Pályája kezdetén szubrett- és naivaszerepeket alakított, később kiváló karakterszínésznő lett. Játékát könnyedség, természetesség és érzelmi gazdagság jellemezte. A néma levente Ziliája, a Hamlet Ophéliája és a Koldusopera Pollyja, A szókimondó asszonyság Katája, a Légy jó mindhalálig Nyilas Misije, a Kaméliás hölgy Margitja volt.

Komlós Jucit számos filmben és tévéjátékban is láthatták a nézők, egyebek között a Rokonok, Az aranyember, a Mire megvénülünk, az Esős vasárnap és a BÚÉK című alkotásokban. Több mint tíz évig alakította a Szomszédok című teleregényben Lenke nénit. Sokat szinkronizált, több mint száz külföldi filmnek kölcsönözte a hangját, a többi közt egy időben az ő hangján szólalt meg a Miss Marple-sorozat címszereplője.

Művészi munkáját 1957-ben Jászai Mari-díjjal ismerték el, 1960-ban érdemes művész lett, 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével tüntették ki. 1998-ban beválasztották a Halhatatlanok Társulatának Örökös tagjai közé, 1999-ben Déryné-díjjal tüntették ki. 2002-ben a nemzet színészének választották, 2004-ben Pestszentlőrinc-Pestszentimre díszpolgára lett, ahol gyermekkora egy részét töltötte.