A szolnoki vár újonnan feltárt része is látható lesz a művésztelepen

Előkerült egy 1551-1552-ben-ben épült, eredetileg kétszintes kaszárnyaépület alagsori része a Szolnoki Művésztelep építésekor végzett régészeti feltárásokon. Az egykori szolnoki vár részét képező épületmaradvány bemutatására a szolnoki önkormányzat többlettámogatást nyert.

Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere (Fidesz-KDNP) csütörtökön a helyszíni bejáráson tartott sajtótájékoztatón elmondta: a kormány biztosítja a Modern Városok Program keretében megvalósuló Szolnoki Művésztelep fejlesztése című projekthez szükséges 530 millió forint többletforrást. Így a projekt mintegy 2 milliárd forintos teljes forrása biztosítottá vált – jegyezte meg.

A támogatásnak köszönhetően egy 100 négyzetméteres, teljes egészében alápincézett épületrészt alakítanak ki, amelyben a kaszárnyaépület maradványait mutatják be a nagyközönségnek.

A polgármester elmondta, hogy a kaszárnyaépület helyenként három métert meghaladó magasságú kváderkő falazattal, a déli falon pedig kapuval rendelkezett. Az épületmaradvány nemcsak Szolnok városa számára jelent értéket, mert az Alföldön hasonló méretű 16. századi épület nem található a templomokat leszámítva.

Szalay Ferenc elmondta: a 115 éves Szolnoki Művésztelep fejlesztésének célja a meglevő művészeti és kulturális tevékenységekhez szükséges infrastruktúra biztosítása a műtermek, művészlakások és alkotóterek felújításával, de rendezvényteret, látványműtermeket, stúdiókat és parkolókat is kialakítanak.

Szólt arról, hogy a Szolnoki Művésztelep tavaly indult fejlesztése hetven százalékban már elkészült, a beruházás a tervek szerint jövő év tavaszára valósul meg.

Kiemelte: a beruházásokat megelőző ásatásokon feltárt emlékeket megőrzik az utókor számára.

Az eseményen kiosztott sajtóanyag szerint a közelmúlt régészeti feltárásain azonosították az Árpád-kori várat nyugat felő övező vizesárkot, amelynek legalsó szintjéről a Vatya-kultúra cseréptöredékei kerültek elő. Ebből lehet következtetni arra, hogy az ispáni várnak bronzkori előzménye volt. A késő Árpád-kori rétegben egy pontkörökkel díszített, bronz lófigurára bukkantak, fején madárral, amely egy két részből álló lakat testének egyik fele volt.

Ezen kívül részlegesen feltártak egy nagyméretű, 16-17. századi oszmán palotaépületet. Az egyik szoba padlóján találtak egy rézből készített sárkányplasztikát, amely minden bizonnyal egy kardhüvelyt díszíthetett és a Közel-Keletről származik. A kiégetetlen agyagtéglákból emelt épület Magyarországon egyedülálló, hasonlók Anatóliában és a Balkánon voltak.