Termékünk a magyar kultúra

A Külgazdasági és Külügyminisztérium szervezésében számos sikeres külföldi magyar kulturális évad zajlott már le, és pillanatnyilag is többfelé viszik jó hírünket a világba. A kulturális diplomácia mibenlétéről, céljairól és a jelenlegi magyar évadokról beszélgettünk Schőberl Márton helyettes államtitkárral.

Óriási herendi teáscsésze mint barátságkupa – Schőberl Márton a tokiói szumóbajnokság győztesével Forrás: Kazunori Iszava

– Kifejtené a klasszikus értelemben vett diplomácia, illetve a kulturális diplomácia fogalmát és célját?

– A diplomácia egy adott ország nemzeti érdekeinek képviselete külföldön. Tehát a mi esetünkben a magyar állam, a magyar kormány üzeneteit közvetíti, illetve a magyar kormánynak szánt külföldi üzeneteket adja át. Ellenben a klasszikus diplomácia önmagában nem tud megállni, hiszen egy nemzetnek, országnak nemcsak politikai, hanem gazdasági és társadalmi érdekei is vannak, és ezeket más-más eszközrendszerrel kell kezelni. Ezért a klasszikus diplomácia mellett legalább olyan hangsúllyal szerepel a gazdasági diplomácia, illetőleg a kulturális diplomácia is. Itt a célunk az, hogy a magyar kultúrát a külföldieknek azokban az országokban, ahol diplomáciai képviseletünk van, be tudjuk mutatni, és azon keresztül azt, hogy mit gondolunk saját magunkról. Nem véletlen, hogy ezt a feladatot a Külgazdasági és Külügyminisztérium végzi, a kulturális diplomáciával az általános külpolitikai és külgazdasági célokat szeretnénk támogatni.

A mi termékünk a magyar kultúra. A célcsoportunk viszont a klasszikus diplomáciával szemben nem a partnerország politikai vagy államigazgatási vezetése, hanem hangsúlyosan szeretnénk elérni a véleményformáló közönséget. Azokat, akik szimpátiát érezve Magyarország iránt talán kicsit máshogy közelítenek hozzánk. Ez egy országképformálás is. Művészeti közvetítéssel foglalkozunk, magyar művészeti produkciókat juttatunk el külföldre.

– Mindezt egy elég széles intézményrendszeren keresztül teszik.

– Magyarországnak már több mint 125 önálló külképviselete van. Zászlóshajóink a 2016-ban a Külügyminisztériumba olvadt Balassi Intézet korábbi intézményei, a ma már a külképviseleti rendszer részeként működő külföldi magyar intézetek. Pillanatnyilag 22 országban 24 ilyen létesítmény van, túlnyomó többségük Európában található, Ukrajna kivételével minden szomszédos és környező országban van intézetünk. Európán kívül New Yorkban, Kairóban, Isztambulban, Újdelhiben és Pekingben vannak intézeteink. Egészen az év végéig, mert akkor már Tokióban és Szöulban is megnyílnak az új kulturális intézeteink. Ezeken kívül vannak olyan kiemelt állomáshelyek, ahol kifejezetten oktatási és kulturális ügyekkel foglalkozó diplomaták is dolgoznak, akiknek a mindennapi munkája kizárólag az, hogy ezen a területen képviseljék Magyarországot.

– Hogyan történik a kiválasztás, hogy mely országokban szerveznek magyar kulturális évadot?

– Bár a külföldi magyar évadokkal kapcsolatban tette fel a kérdést, de az is felmerülhet, hogy a széles – és nagyon színes – magyar kulturális palettáról mégis hogy döntjük el, hogy az adott országban éppen mivel jelenünk meg. Amikor valaki külföldön szeretné magát megmutatni, akkor fontos, hogy a legjobb arcát mutassa. Ezért abból nem engedhetünk, hogy minőségi produkciókat vigyünk ki. Abból sem engedhetünk, hogy olyan produkciót kell vinni, amely a fogadó ország célközönségének befogadható és érdekes. Lehet, hogy van, ami nekünk nagyon tetszik, de ők nem értik vagy sért valamit. Vagy lehet olyan, hogy egy adott országban rajonganak egy adott műfajért, és vannak országok, ahol egyszerűen nincsen hagyománya, például az operett ilyen. De lehetnek olyan, a magyar nemzeti önkifejezés szempontjából nagy jelentőségű produkciók, amelyeket mindenképpen szeretnénk bemutatni. De azért az esetek túlnyomó részében, mondjuk, hogy a hétköznapokban azért fontos arra figyelni, hogy mi az, amit a befogadó ország jól fogad. Jelentősége van annak is, hogy milyen üzenetet szeretnénk magunkról közvetíteni, hogy olyan kulturális produkció mellé álljunk be, ami jó és pozitív országképet mutat.

Óriási herendi teáscsésze mint barátságkupa – Schőberl Márton a tokiói szumóbajnokság győztesével
Fotó: Kazunori Iszava

– Mennyire fontos önöknek a határon túli magyar közönség?

– A kulturális diplomácia célja elsősorban az, hogy az adott országban a többségi nemzetet szólítsuk meg, nekik mutassuk be a magyar kultúra értékeit, gazdagságát, sokszínűségét, amibe magától értetődően beletartoznak a határokon túl élő és alkotó magyarok művei, produkciói is. A mi feladatunk tehát döntően az, hogy a többségi nemzethez szóljunk, de mindig öröm, ha a határon túli magyarságot is elérjük programjainkkal. Emellett vannak olyan feladataink – különösen a külföldi magyar intézeteknek –, amelyek kifejezetten a határon túli vagy a diaszpóra magyarságot célozzák, gondolok itt többek között a hétvégi magyar iskolák, gyerekprogramok szervezésére vagy helyszín biztosítására helyi magyar szervezetek rendezvényei számára.

– Térjünk rá a külföldi magyar évadokra. Mióta szerveznek ilyeneket?

– Vannak olyan esetek, amikor szeretnénk magunkat valahol hangsúlyosan megmutatni. Viszont egy nagyobb lélegzetű produkciósorozat szétfeszíti a költségvetési kereteinket, ezért a külföldi magyar évadokat dedikált kormányzati forrásból tudjuk megvalósítani. Ennek van hagyománya, 2001-ben Franciaországban, 2003–2004-ben Nagy-Britanniában, 2004-ben Hollandiában népszerűsítettük a magyar kultúrát, később például Olaszországban, Oroszországban. Másfél éven át zajlott és nagy publicitást kapott 2016–17-ben a lengyelországi magyar kulturális évad. A mi megközelítésünk az, hogy ezeket az évadokat döntően olyan helyeken kell szervezni, ahol van kiemelt külpolitikai, illetve külgazdasági célrendszerünk, és szokásos további apropót találni, hogy miért is megyünk valahova. Ez vagy egy aktuálisan kiemelt külpolitikai cél, vagy például a diplomáciai kapcsolatok évfordulója.

– Tudomásom szerint idén több külföldi magyar évad is fut.

– 2018 őszén kezdődött és 2019 év végéig tart egy programsorozat itt a szomszédban, a Nyugat-Balkán országaiban, vagy ahogy most szokás hívni, Délkelet-Európában. E régió hat országában magyar kulturális heteket szervezünk. Szerbiában kezdődött ez a program tavaly, aztán Bosznia-Hercegovina következett, pillanatnyilag Észak-Macedóniában járunk, haladunk Montenegró irányába, utána pedig Koszovó és Albánia következik. Azt hiszem, itt jól látható az érdekeltségünk, hiszen a Nyugat-Balkán az, ahol hangsúlyozzuk az EU további bővítésének jelentőségét. Ha a biztonságpolitikai szempontokat nézzük, ezek a legfontosabb és legélénkebb migrációs útvonalak, melyeknek Európa biztonsága szempontjából kulcsfontosságú jelentőségük van. Tehát, hogy miért akar Magyarország jelen lenni a Nyugat-Balkánon, ezt nagyon sok szempontból lehetne magyarázni.

– Mik a friss tapasztalatok? A kulturális diplomácia hasznos eszköz a kapcsolatok megerősítéséhez?

– Olyan célcsoportokat érünk el, amelyeket más eszközzel nem igazán lehet. Egyrészt így nagyon jó lehetőségünk van, hogy kilépjünk a szokásos diplomáciai csatornákból, elhagyjuk az adott ország fővárosát egy kicsit. Mindenhol hangsúlyt fektetünk arra, hogy vidéken is, és ne csak a fővárosban legyünk jelen. A másik, ami nagyon fontos, hogy próbálunk meglévő brandekhez kapcsolódni, tehát meglévő fesztiválokba becsatornázni a magyar produkciókat, jelentősen növelve ezzel a láthatóságot. Nem beszélve arról, hogy lehetőséget biztosítunk művészeti produkcióknak, akiket utána saját jogon visszahívnak.

– Pillanatnyilag Izraelben, Japánban és Dél-Koreában is zajlik magyar évad.

– Izraelben a diplomáciai kapcsolatok felvételének 30. évfordulója adta az apropót. Japánnal a 150. évfordulót ünnepeljük, még az Osztrák–Magyar Monarchia és a japán császárság volt a két fél, akik 1869-ben felvették a diplomáciai kapcsolatot. Magyarország számára fontos stratégiai partner Izrael. Tavaly Orbán Viktor miniszterelnök úr jelentette be Jeruzsálemben, hogy ezt a harmincéves diplomáciai évfordulót egy évaddal ünnepeljük meg, magát az évadot pedig Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nyitotta meg márciusban, egy napon a jeruzsálemi külgazdasági iroda megnyitásával. A nemzetközi sajtóban jól látjuk, hogy elég jelentős támadásnak vagyunk kitéve. Azt viszont nem tudják eltagadni, amikor egy magyar szimfonikus zenekar 15 perces állótapsot kap valahol.

– Hol terveznek megjelenéseket a jövőben?

– Magyarország kulturális kisugárzása sokkal erősebb, mint ami a geopolitika helyzetből vagy a lakosságszámból következne. Most elég sok helyen vagyunk jelen, és természetesen már tervezzük a jövőben történő megjelenéseket is. Erről még nincsen kormányzati döntés, annyit mondhatok, hogy végéhez közeledik a tervezés, és hamarosan nyilvánosságra kerülhet, hogy 2020-ban milyen kiemelt magyar kulturális programsorozatok lesznek.

YOUNGARIAN PROGRAM

Tel-Avivban az Előretolt Helyőrség Íróakadémia feltörekvő ifjú szerzői angolul olvasnak fel megjelenés előtt álló novelláikból, verseikből és regényeikből. Magyarul is elhangzanak szövegrészletek, hogy a közönség ízelítőt kapjon az eredeti nyelv hangzásából. Mindemellett mindegyik szerző által különböző kortárs magyar irodalmi trend mutatkozik be az izraeli közönség előtt. A Hangfoglaló és a MANK közreműködésével megvalósuló Youngarian programban a hónap végéig Lantos Csenge, Fehér Enikő, Drávucz Zsolt és Regős Mátyás alakítják „irodalmi romkocsmává” a Ken Hakukia bisztrót.