Vivátszalag és Európa szövete

A Várkert Bazár és az Iparművészeti Múzeum együttműködési megállapodásának köszönhetően a felújítás alatt ideiglenesen nem látogatható múzeum a Várkert Bazár Testőrpalotájában rendezheti meg kiállításait. Az első időszaki tárlat július 12-én nyílt meg Szubjektív — Az Iparművészeti Múzeum új szerzeményei a Várkert Bazárban címmel.

Kétszáz tárgyat választottak ki azzal a céllal, hogy mindenféle műtárgyból ízelítőt adjanak Fotó: Teknős Miklós

Fodor Gergely, a budai Várnegyed területén megvalósuló kormányzati beruházásokért felelős kormánybiztos a megnyitón elmondta, hogy éppen öt éve kapták vissza a budapestiek a felújított Várkert Bazárt, ami mára az irodalom, a képzőművészet és a zenei élet megkerülhetetlen központja lett.

– A várnegyed nemcsak egy kötelezően meglátogatandó turisztikai látványosság, hanem nemzeti létünk és államiságuk szimbolikus helyszíne is, ami minden magyar állampolgáré.

Olyan hely, aminek hívása van, ahova érdemes újra és újra ellátogatni – tette hozzá, majd azt is elmondta, hogy hamarosan újabb épületet adnak át a Várban, hiszen nemsokára a nagyközönség is birtokba veheti az újjászületett főőrség és a lovarda épületét, melyekben szintén helyet kapnak majd a mostani kiállításhoz hasonló, színvonalas kulturális programok.

Kétszáz tárgyat választottak ki azzal a céllal, hogy mindenféle műtárgyból ízelítőt adjanak
Fotó: Teknős Miklós

Cselovszki Zoltántól, az Iparművészeti Múzeum megbízott főigazgatójától megtudtuk, hogy munkatársaival régóta gondolkodtak azon, miként lehetne megelőzni, hogy a felújítás alatt a múzeum öt-hat évig kimaradjon az ország kulturális életéből.

– Éppen ezért nagyon hálásak vagyunk ezért a lehetőségért, hiszen ennek a csodálatos helyszínnek köszönhetően folyamatosan meg tudunk jelenni. Ez a bemutatkozó kiállítás jó példa arra, hogy a sorozat tárlatai egyre izgalmasabbak lesznek. Most kétszáz tárgyat választottunk ki, és az volt a célunk, hogy a XVII. századtól napjainkig mindenféle műtárgyból adjunk ízelítőt – tette hozzá.

A tárlat megkísérli szemléltetni a muzeológusok munkáját is: bemutatja, hogy miként lesznek a használati tárgyakból műtárgyak, mi történik velük, ha bekerülnek a gyűjteménybe. A hagyományos, hétköznapi tárgyak mellett autonóm műalkotások – például Ferenczy Noémi munkái – is szerepelnek, valamint külön egységet alkotnak a szakrális művek és a restaurátori munkának köszönhetően megújult darabok.

A kiállításra a múzeumba az ezredforduló óta beérkezett tárgyak közül válogattak, amelyek önmagukban is látványosak, gondolkodásra késztetik a szemlélőt. Emellett az is lényeges, hogy a tárlat elemei párbeszédbe állíthatók egymással.

Érdekesek az afgán háborús szőnyegek, amelyek az 1979 és 1989 között tartó háború több mint egymillió afgán áldozatának állítanak emléket. A szőnyegek gyapjúfonallal, kézi csomózással készültek, és különféle harci motívumokat, fegyvereket, járműveket jelenítenek meg. Az utóbbi évtizedekben a szőnyegek már az Egyesült Államok és Afganisztán szembenállását örökítik meg.

A kiállítás egy másik része a Rubik-kocka történetét mutatja be, beleértve a modern kori változatait is, amelyek 2010-ben kerültek a múzeum gyűjteményébe.

A tárlaton sok olyan dologra bukkanhatnak a látogatók, amelyekre talán nem is számítanak: megtekinthetők többek között vivátszalagok – az Osztrák–Magyar Monarchia első világháborús segélyezésének tárgyi emlékei –, kortárs ékszerek, valamint az Európa szövete című műalkotás is, amely az Európai Unió 27 tagállamára utalva 27 kortárs művész közös alkotása.

A tervek szerint az Iparművészeti Múzeum félévente nyit majd meg új tárlatot: a Szubjektív – Az Iparművészeti Mú­zeum új szerzeményei a Várkert Bazárban című kiállítást január végéig lehet megtekinteni.