Néptáncképzés indult Erdélyben

Történelmi pillanat, megvalósult álom – nem fukarkodtak a jelzőkkel az erdélyi néptáncegyüttesek vezetői tegnap Marosvásárhelyen, ahol hivatalosan is elkezdődött az egyetemi szintű néptáncosképzés. Ebben a tanévben a Magyar Táncművészeti Egyetem az erdélyi Sapientia egyetemmel, a Hagyományok Házával és a Maros Művészegyüttessel hat féléves, táncos- és próbavezető néptánc szakos képzést indít. A szak harminchat fővel indul magyar állami ösztöndíjjal támogatott képzési formában, a hallgatók a Magyar Táncművészeti Egyetem oklevelét szerezhetik meg. A képzés az erdélyi hivatásos együttesek régi óhaja, amivel biztosítani szeretnék, hogy az aktív, professzionális néptáncosok szülőföldjükön szerezhessenek felsőfokú oklevelet. A Sapientia kolozsvári kara néptáncművészet és táncoktató alapszakot indít, amelynek a hivatásos együttesek utánpótlásképzése, illetve néptáncpedagógusok kinevelése a célja.

Mint az a csütörtöi, marosvásárhelyi sajtótájékoztatón – amelyen részt vett Bolvári-Takács Gábor, a Magyar Táncművészeti Egyetem rektora és Tonk Márton, az erdélyi Sapientia egyetem szenátusi elnöke is – elhangzott, a román oktatási rendszerben nincs felsőfokú táncművész-, táncpedagógus-képzés kifejezetten a magyar folklorisztikát képviselő profi táncosok számára. Erdélyben az önkormányzati fenntartású együtteseknél a magasabb fizetési kategóriába sorolásnak ugyanakkor feltétele a diplomaszerzés. Évtizedek óta meglévő igény tehát, hogy a Romániában is elfogadott, az itt kiadott szakdiplomákkal egyenértékű végzettséget szerezhessenek a magyar profi néptáncművészek, -pedagógusok. Erre most reális esély kínálkozik a képzés elindításával.

Barabási Attila Csaba, a Maros Művészegyüttes igazgatója a Magyar Nemzetnek elmondta, Erdélyben a néptáncmozgalom napról napra erősödik. – A néptánc újra divatossá válik. Azok a generációk, amelyek olyan időkben éltek, amikor nem volt lehetőségük elsajátítani a néptáncot, most a gyerekeiket próbálják arra késztetni, hogy néptáncoljanak. Egymást érik a néptánctáborok, a táncházmozgalmak. Ez utóbbiak helyszíneként már nemcsak nagyvárosokról van szó, falvakra is kiviszik a táncházakat. Ha az erdélyi néptáncos naptárra tekintünk, akkor azt látjuk, hogy évről évre szinte megduplázódik az események száma – fogalmazott Barabási Attila Csaba.