A forradalomra emlékeztek az Írószövetség székházánál

Ünnepséggel és koszorúzással emlékeztek meg az 1956-os forradalomról a Magyar Írószövetség Bajza utcai székházánál szerdán, Budapesten.

1956 nem lezárt múlt. 1956 velünk él, és velünk is fog élni, mindaddig, amíg nem szolgáltatunk igazságot minden, a kommunista diktatúrák által megnyomorított magyarnak és nem magyarnak – fogalmazott Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója.

Kiemelte: azok a kommunisták, akik 1956-ban idegen hatalmat hívtak a magyarokra, nemzedékek életéből raboltak pótolhatatlan évtizedeket, könnyű kézzel osztogattak súlyos ítéleteket, besúgásra kényszerítettek testvért és barátot, és érdekből fenntartották a diktatúrát, ma is köztünk járnak.

A kommunista diktatúrák rettenetes öröksége mindaddig rombolni fog, amíg nem nézünk szembe vele csontig hatoló őszinteséggel – mondta Demeter Szilárd.

A megemlékezés után átadták az Arany János-díjat, amellyel 1996 óta minden évben a Magyar Írószövetség egy tagját ismerik el kiemelkedő munkásságáért. A díjat idén Szávai Géza erdélyi magyar írónak ítélték oda, akinek távollétében felesége, Szávai Ilona vette át az elismerést az Írószövetség székházában.

Szávai Géza súlyos, nagy könyvek szerzője, aki felismerte, hogy nemcsak írni kell, de olvasót is kell nevelni – hangsúlyozta Erős Kinga, a Magyar Írószövetség titkára.

Hozzáfűzte: Szávai Géza Székely Jeruzsálem című kötete az elmúlt évtizedek egyik legkülönlegesebb regénye, amelyben Erdély 400 éves művelődés- és egyháztörténete éppúgy megjelenik, mint az író szülőföld- és közösségélménye.

A megemlékezésen koszorút helyeztek el az 1956-os forradalom és Gérecz Attila emléktáblájánál a PIM, a Magyar Írószövetség, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA), a Magyar PEN Club és a Fiatal Írók Szövetsége (FISZ) képviselői is.