Megérkezés az égi filmgyárba

Elhunyt Jeney Zoltán Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző, érdemes művész – tudatta a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia.

MTI Fotó: Kovács Attila Fotó: MTI-Kovács Attila

Elhunyt Jeney Zoltán Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző, érdemes művész – tudatta a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia. A kortárs magyar zene egyik legjelentősebb alkotója 1943. március 4-én született Szolnokon. 1970-ben Eötvös Péterrel, Sáry Lászlóval, Vidovszky Lászlóval és Simon Alberttel közösen megalapította a budapesti Új Zenei Stúdiót, amely 1972 és 1990 között több mint hatszáz kortárs zeneművet mutatott be.

Vendégprofesszorként világszerte tartott előadásokat. 1993-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja, 2013-tól a Zeneakadémia professor emeritusaként a zeneszerzés doktori képzését vezette.

Fotó: MTI-Kovács Attila

1979-ben Kassák Lajos-díjat, 1982-ben Erkel Ferenc-díjat, 1988-ban és 2006-ban Bartók Béla–Pásztory Ditta-díjat, 1990-ben érdemes művész kitüntetést, 2001-ben Kossuth-díjat, 2006-ban Aegon művészeti társdíjat kapott. Tavaly Artisjus-díjat kapott az év komolyzenei műve kategóriában Aus tiefer Not című darabjáért. Jeney Zoltán életrajzi adatait és szakmai pályafutásának állomásait a világháló jóvoltából bárki feltérképezheti.

Amiért viszont az 1970-es és 80-as évek zenei neoavantgárd mozgalmának egyik vezéregyénisége nevét megjegyeztem, az három dolog. Az első az a ritkaság, hogy a tanulóéveiben komponált első alkotásait (amelyeken Bartók és az új bécsi iskola hatása érezhető) műveinek jegyzékében máig is vállalta (Öt zongoradarab, 1962; József Attila-dalok, 1963; Omaggio, 1966).

A második a Huszárik Zoltán és Sára Sándor közös alkotása, Huszárik első játékfilmje, az 1971-es Szindbád: zenéjét ugyanis Jeney Zoltán szerezte. A képsorokat kísérő muzsika ez esetben tényleg a film harmadik dimenziója. A harmadik pedig életművének legnagyobb vállalkozása, a majdnem két évtizeden át (1987–2005) komponált monumentális kompozíció, a Halotti szertartás, amelynek tételei önállóan vagy kisebb ciklusokként is megszólaltathatók.

A hat részből álló orató­rium szerkezete a halál körüli események középkori liturgikus rendjét követi, de a halotti szertartás latin, héber, görög, német és ószláv nyelven megzenésített részei mellett versekre (Ady Endre, Pilinszky János, Weöres Sándor, Tandori Dezső, Kosztolányi Dezső, Orbán Ottó és Szép Ernő magyarul, Prudentius latinul, Laura Romani olaszul) és magyar nyelvű népi virrasztóénekekre készült tételeket is tartalmaz.

Záró gondolatként vissza kell térnem a Szindbádhoz. Lassan összegyűlnek szereplők és alkotók az égi filmgyárban. Lám, a zeneszerző is megérkezett.