Dénes Attila blogger különleges békéscsabai épületekről szóló írásait, régi tervrajzokat és képeslapokat mutatja be a Csabai házak almanachja című könyv, amely a Munkácsy Mihály Múzeum Ami csabai.elnevezésű sorozatában jelent meg.
Dénes Attila 2011-ben indította el a csabaihazak.blog oldalt, ahol rendszeres időközönként egy-egy csabai épület történetét mutatta és mutatja be; az ott szereplő történetek először jelennek meg nyomtatásban.
A kötet 312 oldalon közel 130 ismert vagy kevésbé nevezetes békéscsabai épületet mutat be, több mint ötszáz fotóval, tervrajzzal, régi képeslappal illusztrálva. A házakat funkciójuk alapján csoportosították, templomokat, középületeket, iskolákat, vendéglőket, vasúti és ipari épületeket, valamint a lakóépületek különböző típusait ismertetik.
Az almanach a Munkácsy Mihály Múzeum hetedik évkönyve, Szakál Veronika szerkesztette. Szerepel a könyvben például a gyalogsági laktanya, amely 1892-1894-ben épült fel a mai Andrássy úton és a 101-es császári és királyi gyalogezred elhelyezésére szolgált. Leglátványosabb elemének a két legénységi lakóépület számított, melyek Békéscsaba első kétemeletes létesítményei voltak.
A selyemfonodát a Békési út jobb oldalán 1907 tavaszán kezdték építeni, a gyár 1909-ben kezdhette meg működését. A főépület mintegy 150 méter hosszú, tágas, világos emeleti helyiségében volt a munkaterem, ahol az Olaszországból érkezett gépek működtek. Csaknem 130 gépével a csabai selyemfonógyár volt az egyik legnagyobb az országban. A gyár több mint 300 munkást – nagyrészt lányokat – foglalkoztatott, akik itt nagyobb és könnyebb keresethez juthattak, mint máshol – hangzott el a kötet bemutatóján.
A kiadvány megjelenését az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális államtitkársága is támogatta.
