Jó és igazságos vezető, fehér lovon

A Magyar Királyság kalandos történetét ismertető történelmi képregénysorozat története sok apró, történelmi valóságot és fikciót vegyítő epizódból és konfliktusból áll össze.

A csatarészletek segítenek elmélyülni a kor hadi viseleteiben

Két éve a Magyar Időkben volt alkalmam bemutatni a Magyar Királyság kalandos történetét ismertető történelmi képregénysorozat, a Királyok és keresztek első kötetét, a Voluntas tuát (legyen meg a te akaratod), most pedig lapozgathatjuk a Canes et Lupit (kutyák és farkasok) is. Az indulás sem volt gyenge, de most a ­Németh Levente–Mészáros János alkotópáros (Levi&Sinonimo, ahogy a borítón áll), illetve a Helikon Kiadó is emelte a színvonalat. Szó szerint, hisz képregényről beszélünk: élénkebbek, telítettebbek a színek, határozottabbak a kontúrok, sűrűbbek a képek, olyan egyenes a fejlődés az első könyv óta, mint Imre herceg kardja és beszéde. Mert ez a képregény nem füzetke, hanem szép, nagy, kemény fedeles album.

Akár a Voluntas tuában, itt is sok apró, történelmi valóságot és fikciót vegyítő epizódból és konfliktusból áll össze a történet: Imre herceg és varég testőrsége meglátogatja a pannonhalmi bencéseket, ítélkezik egy boszorkánypörben, aminek persze rossz vége lesz, mert a kínzásoktól a királyi törvények értelmében „államosítással” megmentett, csinos boszorkányon összeverekszik a testőrség, ráadásul a hölgy álmot is bocsát a derék hercegre holmi balul sikerült vadkanvadászatról, majd eltűnik… És még a bencés apát is megorrol a vagabund Imrére. Csatajelenetekben ezúttal is a könyv utolsó harmadában gyönyörködhetünk: csehek és olaszok csapnak össze Esztergom alatt, a Duna gázlójánál. A grafika történetével szinte egyidős közhely szerint lovat a legnehezebb rajzolni – Németh Levente láthatóan egyre nagyobb élvezettel birkózik meg a feladattal, hisz természetesen lovagok ütköznek meg a tajtékos hullámok között, az állatok plasztikus izmai vonaglanak a habokban, ahogy győzelemre vagy halálra szánt lova­saik összecsapnak. Csillogó vértek, sisakok, pajzsok, villogó kardok és bárdok, nehéz köpenyek kavarognak a küzdelem mívesen ábrázolt káoszában. Érdekes, hogy a kegyetlen, test test elleni harc megrajzolásában a lesújtó fegyvereknek az első kötetben dinamikát, lendületet adó, kifröccsenő vér látványát itt a fröcskölő víz helyettesíti. De a vérszomjasabb rajongók se aggódjanak, amikor Imre herceg a korábban említett konfliktusban végez egyik ellenszegülő testőrével, akad vér bőven.

A csatarészletek segítenek elmélyülni a kor hadi viseleteiben

Imre herceg tehát valódi főszereplővé avanzsált, aki ugyan forróvérű, de jó és igazságos vezető, bátor katona, továbbra is fehér lovon lovagol, és – hogy a grafikus a sok csata, vér meg vas mellett az elvágyódó leánykáknak is szolgáljon némi csemegével – ébredés után nem szokása azonnal felöltözni.

És természetesen újra találkozunk a bölcs István királlyal, a ravasz Orseolo Péterrel és Halfdannal, a varég testőrség harcedzett, öreg parancsnokával, valamint a korabeli nagypolitikából is ízelítőt kapunk a királyi tanács ülésén.

Ezúttal is tartozik a kiadványhoz ingyenesen letölthető mobilapplikáció. Ha letöltjük, és a könyvlapok sarkán lévő kis jelekhez közelítjük a telefont, a kijelzőn megjelenik a korabeli királyi központ, az esztergomi vár vagy a pannonhalmi monostor-erőd háromdimenziós makettje, illetve egy-egy párbaj vagy csatarészlet, ami segíthet elmélyülni a kor hadi viseleteiben és harcmodorában.

A Királyok és keresztek egyébként angol verzióban is megvásárolható, sőt a készítők egy várfoglalós-várvédős asztali társasjátékon is dolgoznak – minden jó úton halad afelé, hogy kreatív és bátor alkotóink a nemzetközi piacon is egyre nagyobb sikerrel szerepeljenek. És tegyük hozzá, hogy egy kardozós-partraszállós Árpád-kori történelmi képregénynél kevés vagányabb országimázs-építő produktum van.

Levi&Sinonimo: Királyok és keresztek – Canes et Lupi. Helikon Kiadó, 2019.