A tíznapos rendezvény fénypontjához tartozott, amikor Egy nap Tarcalon, Egy nap Mádon és Egy nap Tolcsván című program során a kulturális élvezeteken kívül egy-egy település és annak bortermelése is bemutatkozhatott. A Mádra látogató könnyen megtalálhatja azt a székely kaput, amelyen a beszédes felirat áll: Itt Isten a gazda, mi csak lakók vagyunk. Az egy nap Mádon rendezvény záróeseményének, amelynek címe Nincsen más ebben a dalban Cseh Tamás–Bereményi Géza-est a Demetervin pincészet adott otthont.
– Ez volt az első dalunk – mondta Bereményi Géza, miután a közönséggel együtt meghallgatta az est nyitó dalát egy filmbejátszás során, amelyen Cseh Tamás Az ócska cipőt adta elő. A Zempléni fesztivál Egy nap Mádon című programjának egyik fénypontja volt, amikor Bereményi Géza leült barna bőrtáskája mellé, majd arról a dalról és a dal születésének körülményeiről beszélt, ami eldöntött mindent. Az első dalukról. Bereményi azt is elmesélte, hogy ő bizony becsöngetett Cseh Tamáshoz, felment hozzá, miután egy éjszakai borozgatás, a legelső találkozásuk során megbeszélték, hogy ő szívesen ír majd neki dalokat.
Fotók: A szerző felvételei
– Rájöttem arra, hogyha Tamás zenél, akkor arra én könnyen tudok szöveget írni, ezért az első közös zenélés után felvetettem neki, hogy – mivel én egy nem túl jó albérletben laktam – költözzünk össze, és akkor minden nap tudunk írni egy dalt – emlékezett vissza Bereményi Géza a kezdetekre. Mint mondta, annyira jól ment a közös munka, hogy másfél évig lakott Cseh Tamásnál, amely időszak alatt temérdek dal született.
Cseh Tamás-bejátszások mellett a Vodku fiai zenekar idézte meg a 70-es évek hangulatát korabeli Cseh Tamás-dalokat előadva, amelyeknek Bereményi Géza írta a szövegét. A két és fél órás estet Demeter Ervin szerkesztette, és bár hosszú volt, de egy percig sem unalmas. Bereményi nemcsak Cseh Tamással való kapcsolatáról beszélt az est során, hiszen a dalok a gyerekkorról is szólnak, no meg persze egy hétköznapi ember életének minden fontos mozzanatáról. Talán ebben is rejlik a mai napig tartó, generációkon átívelő töretlen sikerük. Hogy olyan dolgokról szólnak, amelyet a közönség is jól ismer. Bereményi beszélt a gyerekkori betegségéről, amelyet egy maihoz kicsiben hasonlító járvány során élt át, és amelyet egy novellában meg is írt. Egy másik novellájából is felolvasott, ebből azt tudhatta meg a közönség, hogyan csajoztak a korabeli „fejek”, a vagány fiatalok, akik szabadságukkal kivívták a kommunista diktatúra figyelmét is.
