Megújul a francia neoreneszánsz Hübner-udvar

Még októberben elkezdik felújítani a Hübner-udvar elnevezésű épületet, vagyis a Kodály körönd legrosszabb állapotban lévő francia neoreneszánsz jegyeket viselő műemlékét.

A Hübner-udvar Fotó: Bach Máté

Nemrég számoltunk be arról, hogy a tűzben leégett Vasutas-ház építkezése a terveknek megfelelően halad, és jövőre átadhatják a teljes felújított ingatlant, így a körönd díszudvaros (court d’honneur) épületei közül kettőt már sikerült megmenteni. Néhány napja azonban a túloldalon új tábla fogadja a járókelőket a Standby szabadtéri kiállítás mellett a kerítésen, ahol a Hübner-udvar történetének leírásával találkozik az arra járó. A műemléken eddig részleges felújítás zajlott, a beruházó cég ügyvezetője, Márk György lapunknak elárulta, hogy októberben a ház teljes felújítása is megkezdődik.

Kodály Zoltán egykori otthonának épülete, a Kodály-ház néven is elhíresült első építmény készült el leghamarabb, az építészszakma szerint vitatható minőségben, de teljes egészében megújult. A körönd második téglaburkolatos házának felújítását is elkezdték: kicsit elkapkodták a homlokzat felújítását, mert azt akkor korrekt technológiailag megújítani, ha a fölötte levő tetőt már rekonstruálták, tehát nincs újabb beázásoknak kitéve. A házban kiütött tűz miatt rosszabb helyzetből kezdhette az új befektető a munkát, hiszen a válság következtében a korábbi beruházó kiszállt a tetőtér felújításából, amivel rengeteg kárt okozott. Drámai, hogy éppen ez az épület volt a legjobb állapotban a négy ház közül a tűz előtt. Mészkő ablakkereteivel és téglaburkolatával egyedülálló műremek a Kodály köröndön különleges eklektikus-romantikus, Kauser József tervezte épület. A jelenlegi beruházó a Szív utcától a Felsőerdősor felé haladva újítja meg a homlokzatot, és az eredeti terveknek nagyjából megfele­lően jövő tavaszra adja át az ingatlant.

A körönd harmadik épülete, sgraffitóval festett háza többek között Székely Bertalan kézjegyeit viseli, állami tulajdon, a negyedik, vagyis a most megújulás előtt álló Hübner-udvar pedig teljes egészében társasház és magántulajdon.

A jelenleg rekonstruálandó Hübner-udvar 1884-ben épült, az Operaházzal egy időben készült el, Bukovics Gyula építész tervei alapján, a megbízó Hübner Ferdinánd volt. Az épület a Kodály körönd koncepcióját követte: a másik három épülettel egybehangzó, úgynevezett court d’honneur-ral – vagyis a két előugró szárny közötti hátsó belső épületrész kialakításá­val – épült, de azoktól eltérő megjelenéssel. A Hübner-udvar a francia neoreneszánsz stílust követi, a francia kastélyokra jellemző jegyeket hordozza.

Fennállásának 135 éve alatt sok mindent megélt a ház, de a legnagyobb kár 1944-ben egy bombatalálat miatt érte, ekkor veszítette el két nyugati tornyát. A köröndi épületek egyébként abban is hasonlítanak, hogy mindegyiküknek négy tornya van.

Érdekesség, hogy a népszerű Ziegler ostyagyár ebben az épületben működött 1954-től 1998-ig.

A Hübner-udvar 1944-ben bombatalálatban veszítette el két nyugati tornyát
Fotó: Bach Máté

A körönd épületeinek pusztulása, vagyis hogy részleges felújítás aligha történt ezeken az ingatlanokon, rámutat a budapesti világörökség kezelésének együttes hiányosságára. Korompay Katalin, a Budapest Világ­örökségéért Alapítvány építésze lapunknak elmondta: Budapestnek máig nincs világörökségi kezelési terve, amely egyfajta útmutatás, továbbá sürgősségi sorrendben a feladatok felsorolását tartalmazza. – Régen létre kellett volna hozni egy olyan alapot, amit még a társasházak is megpályázhatnak, így elkerülhető lett volna, hogy ilyen állapotba kerüljenek az ingatlanok – fogalmazott a szakember. A Hübner-udvar rekonstrukciója várhatóan két évig tart, ennyi idő múlva láthatjuk ismét teljes pompájában a házat.