Marguerite – közismert nevén Peggy – Guggenheim élete utolsó interjúit 1979-ben Jacqueline B. Weldnek adta, aki Peggy: The Wayward Guggenheim címmel írt életrajzi bestsellert a művészetpártoló örökösnőről. Ez a könyv adta a New York-i Tribeca Filmfesztivál versenyprogramjában debütált portréfilm vezérfonalát. A személyes hangvételű beszélgetések felvételeit sokáig elveszettnek hitték, most sok évtized után ebben a filmben hallhatók első alkalommal. A Peggy Guggenheim – A művészet megszállottja a legendás műgyűjtő életpályáján keresztül, egykori pályatársak, hírességek és szakértők segítségével egyfajta áttekintést is kap a néző a XX. századi modern művészvilágról. „Olyan, mint egy történelemlecke, ami végig szórakoztató” – írta a filmről a Hollywood Reporter kritikusa.
A film Budapesten a Művész, Puskin, Toldi moziban és az Uránia Nemzeti Filmszínházban látható, emellett országszerte számos art moziban, többek között Debrecenben, Pécsett, Miskolcon, Szolnokon és Kecskeméten is bemutatják.
Az autodidakta védangyal
Az 1898-ban született Peggy Guggenheim nemcsak megelőzte korát, de sok szempontból meg is határozta azt. A Guggenheim család vagyonának örökösnője az évek során autodidakta módon vált a modern képzőművészet kulcsfigurájává. Miután szülőhazájából Európába költözött, először Londonban nyitott galériát. Később Párizsban élt, ahol a világháború árnyékában végül nem tudott galériát nyitni. A háború zaja elől családjával együtt visszatért Amerikába, de művész barátairól sem feledkezett meg: számos alkotónak segített Európából Amerikába jutni a vészterhes időkben. New Yorkban végre sikerült megnyitnia az Art of this Century nevű galériáját, amely fontos szerepet játszott a modern művészet bemutatásában. 1948-ban bezárta New York-i galériáját, és Velencébe költözött. A következő évben megvette a befejezetlen Palazzo Venier dei Leonit, és 1979. december 23-án bekövetkezett haláláig itt, a Canale Grande partján élt. Peggy Guggenheim hozta létre az egyik legmeghatározóbb modern képzőművészeti gyűjteményt, amelyet idővel megnyitott a nyilvánosság előtt, végrendeletében pedig az épülettel együtt a szintén műgyűjtő nagybátyja által alapított Guggenheim Alapítványra hagyta. A teljesen helyreállított, kibővített velencei palota ma is őrzi Peggy Guggenheim, a modern művészetek és művészek védangyalának nevét és gyűjteményét.
