időjárás 3°C Miklós 2022. december 6.
logo

Portréfelvétel Kallós Zoltán néprajzkutatóról

Hagyományok Háza
2020.11.16. 15:05
Portréfelvétel Kallós Zoltán néprajzkutatóról

A Hagyományok Háza feladatának tekinti Kallós Zoltán életművének ápolását és népszerűsítését. Az intézmény gondozásában az erdélyi néprajzkutatóról 2016-ban jelent meg riportkötet, Kallós fotógyűjteményének válogatását a Hagyományok Háza ősszel tette közkinccsé. Csinta Samu újságíró, A lélekmentő könyv írója a kutatóhoz fűződő emlékeiről osztja meg gondolatait a fotógyűjtemény fényében.

A könyv születése életem egyik nagy élménye, amikor a táncházmozgalom, Kallós Zoltán neve vagy Válaszút kerül szóba, emlékek torlódnak fel bennem. A fotók egy részével már találkoztam Válaszúton, másik részét pedig a Hagyományok Háza archívumában ismertem meg, egyedül talán az avasi fotók jelentettek számomra újdonságot. A munkatársak nagyban segítették a válogatást, így a Corvin téren emlékezetes kutatónapokat tölthettem. A képeket nézve felidézhettem magamban a Kallós Zoltánnal folytatott közös munkát és a beszélgetéseket. Itt is igaz a régi mondás, miszerint

„amit a kép el tud mondani, ahhoz az írás kevés”,

így a beszélt nyelvi információk a képi világgal közösen alkotnak egészet.

Kallós Zoltán Mérán egy lakodalomban a Balladák filmje forgatásán
Fotó: Hagyományok Háza

Jóllehet, nem vagyok hivatásos fotós, de újságíróként a fotósok világát is jól megismerhettem. Kallós képi beállításain kevésbé érződik a művészi szándék; célja a fotókkal elsősorban a dokumentálás volt. Viszont igazi érdeme, hogy viszonylag kevés a beállított kép, a lencsébe mosolygó arc vagy a pózolás, a fotográfiákon hűen osztja meg a saját világát, s a képeken a részletek is érdekesek. E felvételek is alátámasztják a Kallósról többek által mondott dicsérő szavakat:

„ő volt az a néprajzkutató, aki nemcsak odáig vette útját, ameddig a vonat járt”.

Úgy tudom, hogy a munkáját segítő magnetofon és írógép mellett az első fényképezőgépet is a Kodály Zoltán által vezetett MTA Népzenekutató Csoporttól kapta.

Szerette a felvételeit, a gyimesi és a moldvai képeit pedig mindig külön kezelte. Ennek oka az lehetett, hogy a Mezőség, Kalotaszeg jóval közelebb esett lakóhelyéhez, így ha hiányzott egy téma, könnyebben lehetett pótolni, míg a gyimesi és moldvai képek a távolság és a tiltások miatt érdemeltek külön figyelmet. Nagyon sokat mesélt e fényképek születéséről: a prímás Vak Zoltiról, s a mellette gardonyozó feleségéről, Finánc Erzsiről, szállásadóiról, akik családtagként kezelték, s még a „dugipénz” helyét is megmutatták, hogyha szüksége lenne rá, vegyen kölcsön belőle.

Kallós Zoltán Lészpeden, Korniss Péter és moldvai adatközlők társaságában
Fotó: Hagyományok Háza

A képeket „lapozgatva” számomra igen kedvesekre is leltem. Figyelemreméltóak, amikor az adatközlői mellett-között üldögél, a banda felé tartja a mikrofonját, éli, megéli azt a számára nagyon fontos világot.

Két képet mégis kiemelnék: az egyik Mérán, 1984. május 9-én egy lakodalomban, a Balladák filmje forgatásán készült. Kallós Zoltán két asszonnyal – szorosan egymás mellett lépkednek –, az egyik pedig úgy hajol hozzá, ahogy akkor szoktunk, amikor valakivel a legbensőbb titkainkat is megosztjuk, akivel félszóval is megértjük egymást. E közelség jellemzi Kallós Zoltán egész életét, s egyben titka is munkásságának.

A másik Lészpedhez kapcsolódik, s a ’60–’70-es években örökítették meg: Kallós – Kornis Péter társaságában – moldvai adatközlőkkel látható. Ez már jobban megrendezett felvétel, de ugyanazt a közelséget sugározza, amit az első fotográfia.

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.