Különböző történelmi korok asztalaihoz ülhetünk

„A történelem során a különleges alkalmakhoz kapcsolódó, gazdagabb, ünnepélyesebb és szertartásosabb étkezés földrésztől, birodalomtól, társadalmi és gazdasági helyzettől, békétől és háborútól függetlenül időről időre megtöri a hétköznapok monotonitását, változatosságot hoz és kijelöli az emberek, családok, közösségek életritmusát” – olvasható az Ünnepi Asztal leírásában, mellyel a szervezők, a múzeum régészei, történészei és művészettörténészei közös ünneplésre hívják a közönséget és a támogatókat.

Rendőr ellenőrzi a disznóvágást. Pécs, 1952. január 11. Fotó: MNM Történeti Fényképtár/Ruttkay Pál

A tervek szerint a múzeum az avar kori étkezési szokásoktól, Zichy Antónia grófnő levelén keresztül – amelyben az ünnepi készülődésről ír Batthyány Lajosnak, 1848 karácsonyán –, a Kádár korszak protokollebédjéig vonultatja majd fel a különböző díszebédek, királyi lakomák, disznótorok eseményeit, valamint az azokhoz kapcsolódó információkat, háttértudást és tárgyi emlékeket új sorozatában.

Rendőr ellenőrzi a disznóvágást. Pécs, 1952. január 11.
Fotó: MNM Történeti Fényképtár/Ruttkay Pál

A Bognár Katalin tollából született, „Dezsőnek meg kell halnia” – Disznózsír és politika című első bejegyzés az évszázados hagyományokra visszatekintő disznótor a kommunista időszakban történt változásairól mesél, amikor is – a beszolgáltatásokhoz kötődve – engedélykötelessé vált a disznóölés. A magánházaknál történő disznóvágások „felszabadításának” olvasmányos történetét a tényszerű információk és adatok mellett a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának fotói egészítik ki.

Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum

További információkért érdemes figyelemmel követni a múzeum blogját, Facebook- és Instagram-oldalát.